Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - SÜLI ATTILA A Jászkun-kerületek népfelkeléseinek szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban

nök 1848. augusztus 23-án elrendelte a Kerületek és Pest vármegye Duna-menti településeinek tömeges népfelkelését.

6 Tekintettel arra, hogy végül Jellasics a Dunántúlon keresztül indított támadást, a rendelet aktualitását vesztette. 1848. októberében a szerb felkelők Tomasovácnál kitörtek a magyar csapatok gyűrűjéből és elfoglalták Nagykikindát. Balajthy Vendel kiskun kapitány október 11-én négy határos község tömeges népfelkelését rendelte el, és indította Nagykikinda felé.

7 A Windischgrätz herceg vezette császári fősereg ellenében az Országos Honvédelmi Bizottmány 1849. január 14-én rendelte el az általános népfelkelést. Mivel a kerületek nagy része ekkor már megszállás alatt volt, az intézkedést nem lehetett végrehajtani. így a „rendeletet a közlekedés elzártsága miatt csak ápril 13-án tárgyaltatván , mint idejét mult tudatul vétetett"

8 A magyar katonai és politikai vezetés január eleji döntése értelmében a bácskai és bánáti hadtesteket kivonták a veszélyeztettet országrészből, csak Hadik Gusztáv ezredes 4000 fős hadosztálya védte Szabadka-Szeged-Makó vonalat. A Délvidék védelmét a kormányzat elsősorban a helyi lakosságtól várta.

9 így Batthyány Kázmér 1849. február 19-én fegyverbe hívta Pest, Csongrád, Csanád, Bács vármegyék, és a Kiskunság lakóit. Mozgó nemzetőri szolgálatra kötelezett minden 18-30 év közötti férfit.

10 A Kiskunság népfelkelésének organizálásával Balajthy Vendel kormánybiztos bízta meg Batthyány Kázmér. Az így kiállított kiskun felkelő csapat 1849. március 5-én részt vett a szabadkai ütközetben, ahol bátor helytállásával nem kis mértékben hozzájárult a szerb támadás megállításához. A tavaszi hadjárat megindulása előtt a Kossuth hadműveletekbe a kerületek népfelkelését is be akarta vonni. A tisztviselők ehhez azonban fegyvert és ágyút kértek, melynek kiszolgáltatására az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke utasította Batthyány Kármért. A magyar csapatok gyors győzelmei azonban a tömeges felkelés összehívását feleslegessé tették.

11 Jászkun-kerület szerepe a Tisza-menti népfelkelésben 1849 júniusára nyilvánvalóvá vált, hogy a harcok egyik súlypontja, az orosz hadsereg előrenyomulásának következményeként a Tisza vonala lesz. Ennek a védelméhez azonban nem állt a kormány rendelkezésére elegendő reguláris katonaság. Átmeneti megoldásként, a hiányt a népfelkeléssel próbálták meg pótolni. A június 26-án tartott minisztertanácsi ülésen határoztak arról, hogy a kormány kiáltványban fog fordulni az ország népéhez, melyben keresztes háborút hirdettek a betörő orosz csapatok ellen. A népet gerillaharcra, és lakóhelyének elhagyására szólították fel. A következő napon kiadott kiáltvány már a konkrét védelmi intézkedéseket is tartalmazta. A kormány szerint „csak" 46 ezer orosz katona tört be, akik ellen a lelkészek vezetésével rögtön meg kell indítani a keresztes háborút. Az egyes községek lakói számára gyülekezőhelyeket kell kijelölni, és ide vezéreket kell kinevezni. Az élel6 URBÁN, 1999. II. k. 1457. , HERENDI, 1901. 56. 7 HERENDI, 1901. 57. * Uo. 76. 9 Batthyány ir. 1. tétel. Kossuth rendelete gr Batthyány Kázmérhoz. Debrecen. 1849. február 12. 10 Jászkun ker. ir. 1. d. " Batthyány ir. 1. tétel. Kossuth levele Batthyány Kázmérhoz. Cibakháza. Főhadiszállás. 1849. március 17.