Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

prépost fegyveresei a szekszárdi apátság jobbágyainak 1000 anyadisznaját hajtották el erőszakkal. A tárgyaláskor az apátság 19 különböző falujából 450 károsult jobbágyot idéztek meg.

27 A disznó fajtájára ugyan nincs adatunk, de valószínűleg a régi réti (ártéri) sertésről van szó, amely a mohácsi vész után a Dráva-vidékéről terjedt el. Sortéi gyérek, gyakran fekete színűek voltak.

274 Az emlékezés és a hagyomány a régi disznók vadságáról szól.

275 Nem beszéltünk még a lovakról, juhokról, kecskékről, tehenekről, ökrökről, amelyekből igencsak sok lehetett. A méhek, a vadgyümölcsök is megkönnyítették az élelmes Csanádiak életét. Az 1715-ös összeírás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért 1720-ban újabb összeírást rendeltek el.

276 A kalocsai érsekség területén összesen 14 településen találtak lakosságot. Igen kicsi a zsellérek száma. Néhány szomszédos község adatai : 1715 1720 Falu jobbágy zsellér jobbágy zsellér Benedek 9 2 10 3 Bogyiszló 22 42 4 Csanád 21 45 12 Kákony 18 25 Pandúr 22 17 10 Szeremle 25 44 Sükösd 18 57 3 Csanád szépen gyarapodott, lakói 21-ről 45-re szaporodtak, tehát kétszeresénél is többre az 5 év alatt (4. sz. melléklet). Ez természetesen csak bevándorlással képzelhető el. Ezt támasztják alá a családnevek is: Matkó, Tolnay, Gombos, Lévay, Csekey. Megjelennek a zsellérek - eléggé nagy számban. Nem is lett volna értelme az irtásföldek feltüntetésének az összeírásban, hiszen évről évre annyi szárazzá vált területet törtek fel, amennyit meg tudtak művelni állataikkal. Ez tehát évről évre változott. Természetesen benne volt annak a kockázata, hogy áradáskor elönti a gabonát a víz, vagy kénytelenek állataikkal legeltetni a zöld termést. A jobbágytelkek száma majdnem háromszorosára növekedett. Rétjük 23 1/2 kaszás nagyságú. A szőlők esetében több áthúzott tétel van. Hogy ez pontosan mit jelent, arra nem sikerült rájönnünk, (lásd: Matkó Mátyás, Matkó Mihály, Kenyeres Sámuel, Gyenes György, Gombos János, Tóth Illés, Molnár Mihály, Ferencz István esetében). Minden esetben olyanoknál, akiknek sem földjük, sem rétjük nem volt, azaz zsellérek voltak. Esetleg Decsnél írták össze őket? Varga Mihály 1 1/2 kapás szőlőjénél az 1es elmaszatolódott, vagy szándékos kivakarás. (Általában megállapítható, hogy az 1720-as összeírás gondatlanabb az 1715-ösnél.) Sok az áthúzás, törlés, tinta elmaszatolódása. Hogy ez szándékosan történt-e, azt nem tudjuk. Ha Bakács

277 és Wellmann

278 megjegyzése helyes, akkor mindennek a felét kell vennünk. GazdaságHOLUB József, 1958. 28.; A sertésekből folyó jövedelem nagyságát jelzi, hogy a XIV. században a szekszárdi nemes apátság jobbágyai a sertéstized eltörléséért folyamodtak. FRAKNÓI Vilmos, 1879. 20. GAÁL László, 1966. 318. RUDOLF trónörökös, 1890. 231. PML IV. 23.

a. CP I. 3. A szöveg magyar fordítását Sulyok Ignácnak itt is megköszönöm. BAKÁCS István, 1930. 125. WELLMANN Imre, 1933. 43. jegyzete.