Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

MAYER JÁNOS Az elűzött észak bácskai svábok németországi beilleszkedésének néhány kérdése

években érezhetővé vált a parasztok elöregedése, majd egyre többen csupán mellékes keresetként foglalkoztak földműveléssel (állattenyésztéssel pedig még annál is kevesebben). A 60-as évekre a családi gazdaság mint művelési forma túlhaladottá vált, és a fiatalabb generációk más megélhetési forrásokat kerestek maguknak.

79 A gazdasági szerkezetváltás másik lényeges jellemzője az volt, hogy elmosódtak a korábban jóval élesebb határok a falu és a város társadalma, illetve a városi gyári munkások és a vidéki parasztok között. Egyre több egykori mezőgazda ugyanis az ipari szektorban talált munkát magának, amit az ipar „vidékre települése" is megkönnyített. Másfelől a közlekedési hálózat jelentős fejlesztése azt is lehetővé tette, hogy a munkahelyváltásnak nem kellett szükségszerűen lakhelyváltáshoz is vezetnie, így a munkavállalónak nem kellett teljesen kiszakadnia a tipikus falusi miliőből sem. Az ingázó munkásokkal így egy korábban nem jellemző társadalmi csoport jött létre, amely átmenetet képezett a falusi és városi létforma között. Az ingázó munkás családja mellékes jövedelemként ugyan továbbra is foglalkozott mezőgazdasággal, de a család elsődleges bevételi forrását rendszerint már nem ez jelentette.

80 3. A menekült a gazdaságban A fent vázolt folyamatok a menekültek érkezése nélkül is számos szociális csapdát rejtettek volna magukban. A Nyugat-Németországba áramlott sokmilliós, rendkívül heterogén embertömeg azonban még tovább bonyolította a kérdést, hiszen rövid időn belül kellett számukra munkát, egzisztenciát és jövőképet nyújtani ahhoz, hogy az igazán nagy szociális feszültségeket el lehessen kerülni. A kutatás máig nem egységes abban, hogy elképzelhető lett volna-e a német gazdasági csoda a menekültek jelenléte nélkül. Az ma már elfogadott tételnek tekinthető ugyanis, hogy tevékenységük egészében mindenképpen jótékony hatással volt az NSZK gazdasági fejlődésére. Nemcsak azért, mert a folyamatosan kiépülő új iparágaknak nagyszámú munkaerőt biztosítottak, és mert maguk is hozzájárultak a gazdasági paletta kiszélesítéséhez, hanem azért is, mert ők különösen érdekeltek voltak a gazdasági fejlődésben. Motivációjuk is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság ilyen mértékben fejlődhetett. Sőt, sokan tovább is mennek ennél, és határozottan állítják, a menekültek a gazdasági csoda megvalósulásában katalizátorszerepet játszottak. Mások óvatosabban csak annyit mondanak, hogy a fejlődés fő vonala nélkülük is hasonló lett volna, de az mindenképp másképp zajlott volna le. Hogyan is kell ezt érteni? Az alábbiakban a gazdaság és a menekültkérdés általánosabb összefüggéseit kutatjuk, majd a következő alfejezetben azt vizsgáljuk, hogyan jelent meg mindez a bácskai svábok integrációjakor. Bármennyire különbözők is voltak a menekültek és egyes csoportjaik életkoruk, tanult szakmájuk, származásuk, korábbi vagyonuk stb. szerint, egy tekintetben az ötvenes években is sorsközösséget alkottak: a haza elvesztése és az elűzetésük kezdetben valamennyiük számára szociális deklasszálódást, elszegényedést jelentett.

81 Ennek megfelelően az önmaguk számára megfogalmazott alapvető céljuk csak a szociális felemelkedés lehetett. E folyamat első lépései a munkahely megtalálása, a saját családi otthon megteremtése, majd a régi hazában elért vagyoni helyzet újrateremtése voltak. Ennek elérésében pedig igyekeztek a lehető leggyorsabb megoldáUo. 194. Uo. 199. vö. HOLTMANN, Everhard, 1990. 349-361.