Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

MAYER JÁNOS Az elűzött észak bácskai svábok németországi beilleszkedésének néhány kérdése

nyítani, mert a magyarországi svábok letelepítése főként ezekben a tartományokban történik majd.

4 Egyedül a Furth im Waldba érkező szerelvények utasait telepítik le Bajorországban. (Ez utóbbi határátkelőhöz földrajzi okokból inkább csehszlovákiai menekülteket szállító transzportok érkeztek.) Az eredeti elképzelések szerint Bajorországba mindenekelőtt szudétanémet menekülteket telepítettek volna, míg az ún. délkelet-európai németek

5 a származási helyüknek tartott Svábföldre kerültek volna elsősorban. A lakóterek hiánya és a táborok túlzsúfoltsága miatt azonban ezeket az irányelveket már 1946-ban sem mindig sikerült betartani. A fogadótáborok személyzete arra törekedett, hogy a menekültek ott-tartózkodása a lehető legrövidebb időre korlátozódjék. Erre már csak azért is szükség volt, mert a határ menti táborok legfeljebb 1500-3000 fő elhelyezésére voltak alkalmasak, márpedig egy átlagos vasúti transzporttal érkezők száma kb. 1200 fő volt. Miután egy nap folyamán gyakran több ilyen szerelvény érkezésére lehetett számítani, igyekeztek a szerelvényeket lehetőség szerint minél gyorsabban újra útnak indítani. 1946 folyamán - amikor a legtöbb menekültszállítmány érkezett - gyakran napi 5-6 transzportot is regisztrálni kellett. Csak 1946 folyamán 764 vasúti transzport futott be Bajorországba, melyekkel 777 130 elűzött érkezett Németországba.

6 Ebből egyedül júniusban 132 transzportot kellett fogadni és elhelyezni.

7 A határ menti fogadótáborok feladatait a menekültügyi hatóság a következőkben határozta meg: a legfontosabb adatok felvétele a fogadóhivatalban, fertőtlenítés, egészségügyi ellátás, egészség igazolása, illetve amennyiben még a táborban maradtak, lakhelybeosztás, étkezési jegyek kiosztása és esetleg bizonyos használati tárgyak kölcsönzése.

8 Hosszabb elhelyezésre e táborokban csak akkor került sor, amennyiben az egyes körzetekben kialakított táborok nem tudtak újabb menekülteket felvenni, vagy ha a menekült egészségi állapotát nem találták megfelelőnek. Éppen ezért az ellátás színvonala itt volt a legalacsonyabb, hiszen csak rövid távú elhelyezésre rendezkedtek be. A hivatalos adatok felvétele után itt az elűzöttek ételtitalt kaptak, és amennyiben mindent rendben találtak, kiállították számukra a továbbutazáshoz szükséges menetleveleket. Az étel-ital persze rendszerint csak pótkávét és tejport jelentett, ami egyúttal arra is szolgált, hogy a hosszan tartó regisztráció idejét elviselhetőbbé tegye. Ekkor már az érintett tartományok és táborok, lakóterek felvevőképességének korlátozottsága miatt a Magyarországról még együtt érkezett transzportok szétválasztására is sor került. Egyedül arra lehettek tekintettel, hogy lehetőleg közvetlen családokat ne válasszanak el egymástól, de erre rokonságok, illetve faluközösségek esetében nem volt mindig lehetőség. Az önkéntes menekültként Németországba került emberek is gyakran ilyen csoportokhoz társultak, és hozzájuk hasonlóan regisztráltatták magukat. Időnként arra is sor került, hogy egyes emberek hosszas keresés és németországi bolyongás után akadtak rá a szülőfalujukból kitelepített csoportra, és csatlakoztak hozzájuk. Ehhez persze óriási szerencse kellett, sokaknak évekbe tellett, míg családjuk újraegyesítését el tudták érni. ban Württemberg-Baden, míg a franciában Württemberg-Hohenzollern és Baden tartományokat. A három terület 1951-ben Baden-Württemberg néven egyesült. 4 Bayerisches Hauptsaatsarchiv München. Ministerium für Arbeit...Akten der Landesflüchtlingsverwaltung. (A továbbiakban BayHStaAMü MArbLaFlüverw.) 714 5 A német terminológia Südostcuropa-kategóriája nagyjából megegyezik a nálunk használatos KöztesEurópa elnevezéssel. Amikor délkeleti németekről beszélnek, akkor föként a Romániából, Jugoszláviából és Magyarországról származó németeket értik ezalatt. 6 KORNRUMPF, Martin: 1979. 32. 7 Uo. 8 BayHStaAMü Akten des Staatskommissars für das Flüchtlingswesen (a továbbiakban StK) 114 840