Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

MAYER JÁNOS Az elűzött észak bácskai svábok németországi beilleszkedésének néhány kérdése

A határ menti táborok rendszerint egyszerű barakktáborok voltak, amelyek a határfelügyelő {Grenzkommissar) irányítása alatt álltak. A táborok ellátásáért az e célból létrehozott állami szerv, a Bajor Táborfelügyelet (Bayerische Lagerverwaltung) felelt. A határ menti fogadótáborokban a menekültek felvétele meghatározott rend szerint zajlott. A vasúti személyzet beérkezéskor a számára kijelölt vágányra irányította a szerelvényt. Ekkor a határfelügyelő hangosbeszélőn keresztül néhány szóval üdvözölte az érkezőket, és a vonat elhagyására szólította fel az utasokat. Ezután a Vöröskereszt képviselőihez irányította őket, akik megkezdték az orvosi vizsgálatokat. Ezek során mindenkit az ún. DDT-vel fertőtlenítettek (nőket és férfiakat külön). A regisztráláskor mindenki megkapta az egészségügyi igazolását, és csak ekkor mehettek a továbbutazók számára elkülönített mosdóhelyiségekbe, hogy gyors tisztálkodást követően továbbindulhassanak a szállítmány végcélja felé. Közben az itt sorra nem kerülők egyéb ellátást is kaptak. Szerencsés esetben két órán belül mindenkire sor került, ezután adtak engedélyt a vonat továbbindítására. A határfelügyelők általában 400 fős csoportokban engedték újra útjára a szerelvényeket. Ez azt jelenti, hogy az eredeti transzportokat nagyjából három részre osztották, melyek úticélja nem mindig ugyanaz az állomás volt. Általában tehát ezekben a határ menti táborokban nem kellett éjszakákat eltölteni, mert a szerelvényeket a regisztráció után azonnal továbbirányították a kijelölt fogadóterületek irányába. A hosszú úttól egyébként is kimerült menekültek számára mindez megnyugvást jelentett, hiszen addig a gyakran több napig tartó utazás során semmiféle ellátást sem kaptak, és ezúttal legalább végre emberi hangon szóltak hozzájuk. Igaz, a megértés nem ment mindig könnyen, hiszen a határfelügyelők által használt hivatalos német nyelv vagy a bajor nyelvjárás meglehetősen ismeretlenül csengett az ehhez nem szokott füleknek. Gyakori probléma volt az is, hogy a regisztráció során hibásan értették és írták le a korábban a magyar helyesírás szerint használt vagy éppen magyarosított családneveket.

10 Arra is sor került, hogy egyesek csomagja az út során elveszett, amiért ugyan csekély pénzbeli kárpótlást adtak, de ez nem pótolhatta az eltűnt személyes tárgyakat." A hosszú utazás után mégis rettentő hosszúnak tűnt a várakozás, aminek az oka sem volt világos mindenki számára, a fertőtlenítést („féregtelenítést") pedig megalázónak érezték. Pedig egyáltalán nem volt alaptalan a hatóságok aggodalma, a korabeli feljegyzések szerint ugyanis Magyarországról elég sok fertőzéses megbetegedés származott.

12 A bizonytalanság érzését viszont bizonyosan csak növelte az itt látott hatalmas embertömeg. A sietős étkeztetésből sokan csak a kapkodást észlelték. A határ menti tábor elhagyása után rendszerint újabb, több órás vonatút következett a kijelölt fogadóhelyek irányába. Az első éjszakát itt is táborokban kellett eltölteni. Az első állomást az ún. kormányzati átmeneti tábor {Regierungsdurchgangslager) jelentette, amelynek felépítése hasonló volt a határ menti táborokéhoz. Az átmeneti tábornak az volt a célja, hogy a transzportokkal érkező menekülteket arányosan osszák el a kormányzati kerület területén lévő falvak és városok között. Ehhez a környékbeli települések felvevőképességét előzetesen fel kellett mérni. Ezen túl rendszerint egy újabb orvosi vizsgálatra is sor került. 9 KORNRUMPF, Martin, 1979. 24-27. 10 fgy lett pl. Hessenben a magyarosított Konkoly családnévtől Kunkel, mert a regisztráló nyilván valami hasonló hangzású német nevet keresett volna, de a dialektusból és a magyaros betizésből egyébként is számos félreértés adódhatott. Vö. LANCZ, Andreas - HUTTERER, Adam - EULER, Heinz; 1996. 12-16. 11 BayHStA Mü MArb LaFlüVerw. 1279 12 BayHStA Mü StK 114 840