Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

MAYER JÁNOS Az elűzött észak bácskai svábok németországi beilleszkedésének néhány kérdése

MAYER JÁNOS AZ ELŰZÖTT ÉSZAK-BÁCSKAI SVÁBOK NÉMETORSZÁGI BEILLESZKEDÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE* I. ELHELYEZÉS ÉS ELLÁTÁS. AZ ELSŐ ÉVEK NÉMETORSZÁGBAN 1. A menekülttáborok Az elűzetés sokkja után a kitelepített népesség számára történetének egy gyökeresen új fejezete kezdődött meg. A menekültek szervezett csoportjai gyakran napokon át tartó, embertelen vasúti szállítás és nem ritkán hosszabb ausztriai kitérő után érkeztek meg Németország területére.

1 A Felső-Bácskából elüzötteket szállító vonatok, melyekhez útközben gyakran más szerelvényeket is kapcsoltak, többnyire bajorországi határ menti fogadótáborokban léptek először német területre. Csak kivételes esetekben érkeztek szerelvények a Hessen tartományban található Bebra vasútállomására. A menekülttáboroknak többféle fajtája volt, közülük a legelső állomást a keleti határ mentén található felvevőtáborok jelentették, amelyeknek szerepe elvileg csak a szállítmányok regisztrálására és a menekültek tartományon belüli elosztására vagy más tartományba irányítására korlátozódott.

2 A menekültkérdésben érintett német tartományi szervek még a szervezett nagy menekülttranszportok érkezése előtt felosztották a táborok között a szerelvények fogadását aszerint, hogy azok honnan érkeztek, és hová kell majd továbbirányítani őket. Az amerikai zóna területén több határ menti fogadótábor is létezett. Bajorországban Schalding-Passauban, Furth im Waldbau, Hofban, Wiesauban és Piding-Freilassingban működött ilyen fogadótábor, melyek közül a magyarországi szállítmányok rendszerint Pidingbe, ritkább esetben Passauba futottak be. Württemberg-Badenben Göppingen, Heidenheim, Gmünd, Aalen, Ulm, Backnang, Karlsruhe és Lauda, Hessenben pedig Bebra számított felvevő- és elosztótábornak. Egy 1946 februrárjából származó kormányrendelet értelmében eleinte minden Bajorországba beérkező, magyarországi „népi németeket" szállító vonatszerelvényt a regisztrálást követően Württemberg-Baden

3 és Hessen irányába kell iráA tanulmány a „Most menekültnek hívnak..." című bölcsészdoktori értekezés egy része, amely az egykori csonka Bács-Bodrog vármegyéből a kollektív bűnösség jegyében elűzött sváb népesség nyugat-németországi integrációját vizsgálja. A most közölt részletek a beilleszkedés néhány kulcskérdését, mindenekelőtt a közvetlenül a Németországba érkezés (1946-47) utáni időszak eseményeit mutatják be: foként a helybeli lakossággal kialakult viszonyukat, valamint a gazdasági integrációjuk ßbb jellemzőit. (A szerk.) ' Az 1947-es bácskai kitelepítések során a szovjet zónába elszállítottak a szászországi Pirna fogadótáborába kerültek, és később Szászországban is kerültek letelepítésre. Az ottani körülmények és a szovjet megszállók bánásmódja miatt onnan számosan az elkövetkezz években ugyancsak a nyugati zónákba szöktek, és leltek végleges otthonra. A Kelet-Németországban maradók további sorsával e dolgozat keretében nem foglalkozunk tovább. 2 PSCHEIDT, Edgar, 1990. 3 Württemberg-Baden nem azonos a mai Baden-Württemberg tartománnyal. 1945-ben a megszállási zónák határainak meghúzásakor ugyanis az amerikai és francia övezetei elválasztó vonal Baden és Württemberg területét is kettévágta. így a korábbi két tartomány helyén hozták létre az amerikai zóna-