Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

ORGOVÁNYI ISTVÁN A déli határsáv 1948 és 1956 között

Az utasítás szerint a befolyt pénzből rendezni kellett volna a kitelepítettek köztartozásait, a maradékból pedig 5000 Ft-ot kaphattak volna személyenként, de senki sem kapott.

50 A Bács-Kiskun Megyei Tanács VB 1950. július 31-i ülésén döntött arról, hogy a Garáról kitelepítettek ingatlanjait és ingóságait szétosztják. Az ülésen jelen volt Kulcsár Jenő elnök, Cseh László és Dobi István elnökhelyettes, Papp Géza titkár, Ónozó Ferenc belügyi kiküldött és a vb tagjai. Az üresen maradt lakások és ingóságok szétosztását egy bizottság végezte a helyi pártszervezettel egyeztetve. Juttattak a vagyontárgyakból a járási tanácsnak, a községi tanácsnak, a termelőszövetkezeteknek, és az MNDSZ-nek. A zongorákat a kultúrotthonoknak adták.

51 A kitelepítés után sietve léptek be az emberek a tszcs-be. Bácsszentgyörgyön 1950. augusztus 20án új tszcs alakult 28 taggal, közülük 12-en voltak délszlávok. Garán is alakult új tszcs. Katymáron új tszcs alakult 93 családdal, 65 százalékuk délszláv, közülük 4 középparaszt.

52 A pártközpontba küldött egyik jelentés szerint ekkoriban kezdtek elszaporodni a szekták Bács-Kiskun megyében és az Ormánságban.

53 Garán, Katymáron és Kunbaján főleg a jehovisták tevékenykedtek.

54 Baján az adventisták 38, a jehovisták 20, a nazarénusok 120, a baptisták 80 taggal rendelkeztek 1950-ben.

55 Közben az osztrák határvidéken is zajlottak a kitelepítések. 1951. augusztus elején egy négytagú bizottság javaslatára a nyugati határsávból is kitelepítettek 88 családot, összesen 293 főt. A javaslatot Piros László terjesztette fel Péter Gábornak, amely Farkas Mihály és Rákosi Mátyás egyetértését is elnyerte.

5 Novemberben újabb 86 családot telepítettek ki erről a területről. Az "operációt" november 13-án hajnali 1 órakor kezdték, és reggel 8 órakor fedezték be. Budapestről erősítés is érkezett, amely három napig maradt a helyszínen.'

7 A délszláv lakosság helyzete Az 1950-es években egy pártkimutatás szerint összesen 78 687 délszláv élt az országban. Közülük horvát nemzetiségű volt 66 627 fő, szerb 5880 fő, szlovén pedig 6180 fő. A jugoszláv határ mentén Vas megyében szlovének és horvátok, Zala, Somogy és Bács-Kiskun megyében főleg horvátok, Baranya megyében horvátok és kis számban szerbek, Csongrád megyében pedig szerbek éltek. Az ország más területén, pl. Békés megyében szerbek, Pest megyében szerbek és horvátok, Győr megyében horvátok éltek. Foglalkozási megoszlás szerint 90 százalékuk mezőgazdasági munkából, 8 százalékuk ipari munkából élt. Gazdasági helyzetük szerint a délszlávok 15 százaléka nincstelen paraszt volt, 1 és 5 kh közötti törpebirtokon gazdálkodott 20 százalék, 5-től 15 katasztrális holdig terjedő nagyságú földet birtokolt 60 százalék, és kuláknak számított 5 százalékuk.

5 Az itt élő délszlávok közül a szerbek 50 MOL 276. f. 96. cs. 89. o.e. 51 BKMÖL A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzökönyvei, (a továbbiakban XXIII. La.) 9-20/1950.AZ 1950. július 31-i jegyzőkönyv. 52 MOL 276. f. 89. cs. 186. o.e. 53 MOL 276. f. 89. cs. 186. o.e. 54 TH 0-9556. 55 TH 0-9554. 56 MOL XIX-B-10. V.-16/1951. 26.d. 57 MOL XIX-B-10. V.-17/1951. 26.d. 58 MOL 276. f. 89. cs. 186. o.e.