Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)
ORGOVÁNYI ISTVÁN A déli határsáv 1948 és 1956 között
görög-keleti, a többiek római katolikus vallásúak, és a jelentés szerint általában vallásosabbak voltak mint a magyar lakosság. Egy részük belépett a tszcs-be, és voltak délszláv termelőszövetkezeti községek is: Alsószentmárton, Csikéria, Újszentiván, Deszk. 70-80%-uk azonban egyéni gazdálkodást folytatott. A délszláv lakta területeken saját iskoláik voltak, az általános iskolától kezdve a pedagógiai főiskoláig, Budapesten egy gimnázium, egy tanítónőképző, egy óvónőképző és egy pedagógiai főiskola foglalkozott délszláv nyelvű oktatással. Pomázon egy önálló kollégiummal rendelkező általános iskola volt, Pécsett pedig egy délszláv gimnázium. Az országban 10 délszláv nyelvű óvoda működött. Horvát nyelvű általános iskola 27, a horvát nyelvet tantárgyként tanító iskola pedig 44 létezett. Kevés számú kiadványuk volt: a Nase Novine című hetilap, egy évente több alkalommal megjelenő kulturális útmutató (uputnyik), a Szabad Föld Téli Esték sorozatának horvát nyelvű változata, és a haladó jugoszláv írók antológiája jelentette a nemzetiségi sajtót. Évente egy horvát nyelvű naptárt is kiadtak. Ezenkívül pártszemináriumi anyagokat, plakátokat, brossurakat, röplapokat adtak ki a nyelvükön. Sok községben volt délszláv kultúrcsoport, Bács-Kiskun megyében Hercegszántón, Garán, Katymáron, Bácsalmáson, Csikérián és Csávolyon. Két parlamenti képviselőjük volt az ebben az időszakban teljesen jelentéktelen országgyűlésben, társadalmi szervezetük a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége. A nemzetiségi tankötelesek létszáma jóval nagyobb volt mint a nemzetiségi iskolákba járók száma. Ennek oka, hogy a magyar iskolák általában magasabb színvonalúak voltak, a nemzetiségek általában kevéssé ismerték saját irodalmi nyelvüket, nyelvállapotuk a betelepítés idejét őrizte. Sokan pedig félelemből nem járatták gyermekeiket nemzetiségi iskolába. 59 A 9000 délszláv tanköteles közül 750 járt délszláv iskolába, és volt olyan iskola, ahova csak 12 tanuló járt. 60 A pécsi főiskola délszláv tanszékén is csak 12 hallgató volt. A délszláv iskolákban kisegítő tanítók tanítottak, akik nyaranta 6 hetes tanfolyamon szerezték meg a tanítói oklevelet. A délszláv tankönyvek közül öt jelent meg, a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályos könyvek még nem készültek el. 61 Szintén az oktatást hátráltatta, hogy a délszláv tanítók közül sokat mint titóista kémet letartóztattak. 62 Letartóztatások a déli határsávban A Titkárság 1951. február 14-én határozatot hozott, amely szerint az ÁVH-val közösen ki kell dolgozni egy pár kém-pert, ezeket a helyszínen vagy Budapesten nyilvánosan le kell tárgyalni. Az AVH ezután természetesen futószalagon gyártotta a kémügyeket. Az országosan propagált és ismert ügyek mellett ilyen váddal tartóztatták le Nokij Félix katymári MDP-titkárt,Vujevity József és Ispánovity János katymári lakosokat, Piukovics Gábor, Urbanovszky András, Piukovics Titusz, Petri ty Péter, Vuity Sándor,Ternák József, Bende József bácsalmási lakosokat, Pertics Márkusz csikériai lakost, Rockov Miklós bácsalmási és Zegnál Márk katymári délszláv tanítót, 63 valamint Babity Alajos garai tanítót, Vuity Pált, Karagity Antalt, Svraka Ferencet és Tomity Mátyást is. A kitelepítés mellett a letartóztatások is a lakosság megfélemlítését szolgálták. Bácsalmáson 1950. november 18-án elvitte az MOL 276. f. 89. cs. 293. o.e. A tankötelesek száma a jelentés bevallása szerint is csak becslésen alapul. MOL 276. f. 89. cs. 293. o.e. MOL 276. f. 89. cs. 186. o.e. TH O-9528/l-a. TH 0-9556/2 59 60 61 62 63 64
