Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

ORGOVÁNYI ISTVÁN A déli határsáv 1948 és 1956 között

ORGOVÁNYI ISTVÁN A déli határsáv 1948 és 1956 között A szovjet nagyhatalmi érdekek erőszakos érvényesítése miatt 1948-ban a Szovjetunió szembekerült Jugoszláviával. A Tájékoztató Iroda 1948. június 19-e és 23-a között tartott bukaresti értekezlete határozatban ítélte el a Jugoszláv Kommunista Pártot. Mivel Jugoszlávia nem volt hajlandó engedni a szovjet nyomásnak a kívülállók számára váratlan hevességgel kirobbanó konfliktusban, a magyar kommunista párt vezetőségének a szovjet orientációt kellett követnie, annak minden kül- és belpolitikai következményével együtt. A külpolitikai következmények közé tartozott, hogy a magyar pártvezetés alárendelte magát a szovjet nagyhatalmi érdekeknek, ezért a korábban mintának tekintett déli szomszéd ellenséggé vált, az addigi példaszerű kapcsolat a két párt között végletesen megromlott.

1 A belpolitikai következmények legfontosabbika a szovjet modell szolgai másolása lett az új rendszer kiépítése során, jóllehet Magyarországon az átmenetre vonatkoztatott „sajátos nemzeti út" illetve a „nemzeti kommunizmus" miatt Jugoszlávia népszerűbb volt a Szovjetuniónál.

2 Ugyanakkor a katonai szembenállás miatt nagyarányú hadseregfejlesztés indult el, ami a szovjet haditechnika magyarországi megjelenését vonta maga után. A szovjet katonai titkok védelme érdekében a szovjet katonai tanácsadók Magyarország határainak hermetikus lezárását javasolták. Legfontosabb javaslatuk az úgynevezett védőövezetek kialakítása volt: „a határ egy bizonyos sávjában, a legfontosabb helyeken csak tervszerűen kiképzett és szervezett, minden tekintetben "nemzethü" személyek lehetnek (szállodaigazgatók és szállodaalkalmazottak, vasúti állomások, őrházak beosztottai, hordárok, bérkocsisok, vendéglősök, pincérek, erdőés mezőőrök), amelynek hálózata a határ megközelítését és azon való átjutást a nemkívánatos elemek részére igen megnehezíti."

3 Megkezdődtek a jugoszláv konfliktussal kapcsolatos koncepciós- és kémperek, és a szovjet modell kiépítésével párhuzamosan a parasztság üldözése. Ezekhez a folyamatokhoz kapcsolódik a déli határsáv létrehozása. Előzmények 1950. január 3-án éjszaka Kiss Imrét, a Szeged melletti Lengyelkápolna, a későbbi Zákányszék volt párttitkárát egy tanyasi italozás után megölték. Kiss Imre 1948-ban lett a helyi MKP-szervezet párttitkára, de hamarosan le is váltották. Ezután a népi bizottság tagja és a munkaügyi bizottság elnöke lett.

4 A helyi pártszervek és pártvezetők a valóságnak megfelelően köztörvényes bűncselekménynek tekintették az esetet, és hamar napirendre tértek felette, „...az ottani kommunisták a gyilkosságban, amelynek áldozata egyik pártfunkcionáriusunk volt, nem az élesedő osztályharc megnyilvánulását látták, hanem közönséges falusi bicskázást."

5 - mondta Rákosi Mátyás a KV 1950. február 10-i ülésén. Az államvédelmi szervek és a 1 RIPP Zoltán, 1998. 45. 2 IZSÁK Lajos - KUN Miklós szerk. 1994. 200. 3 OKVÁTH Imre, 1998. 106. 4 Történeti Hivatal (a továbbiakban TH) V-16434. Bodó István és társai Ugye. 5 IZSÁK Lajos fószerk. 1998. 101.