Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét megyeszékhellyé válásra tett kísérletei a 19. század végén és a 20. század elején

- írta 1893 januárjában a Kecskeméti Lapok cikkírója -, mely az esetben, ha megfelelő vasutaink volnának, megoldást úgyszólván magától nyerne"}

7, Kecskemét a hasonló jogú városok közt a 7. helyet foglalta el az országban az 1890-es évek elején. Ezt a helyet fenn is akarták tartani. Többek között azért is, hogy kisebb városok mint kereskedelmi és kulturális központok nehogy túlszárnyalják Kecskemétet. Ezen kisvárosok némelyike már 4-5 felől beágazó vasútvonallal bírt. Vasútügyi bizottság alakult

14 tehát, mely 1893. február 17-én a törvényhatósági bizottság közgyűlésén kijelentette: „A vidéknek a helyiérdekű vasutak kiépítése által városunkkal leendő összeköttetése városunknak első rangú érdeke, mely úgy a megyei székhely kijelölésének, mint a város kereskedelme érdekében annak emelkedésére nézve igen fontos tényezőt képez". Ezért ajánlotta a bizottság, hogy a városi közönség a helyiérdekű vasutak létesítésére nézve jelentékeny áldozatoktól se riadjon vissza.

15 Meg is tett minden lehetőt a városvezetés ez ügyben. A Kecskemét-tiszaugi vonal (30 km) kiépítése 650.000 forintba került, ebből Kecskemét 100.000 forintot vállalt, az ingyen rendelkezésre bocsátott terület értéke 50.000 frt-ot tett ki.

16 Fontos volt az ugi helyiérdekű vasút kiépítése, mert Kecskemétet a Tisza melletti községekkel saját pusztáin (Borbás, Szentkirály, Felsőalpár) keresztül kapcsolta össze. Ez a vonal egyúttal a Tiszán való szállítás előnyeit is jelentette (az építkezésekhez szükséges kő, fa olcsóbban volt ezúton beszerezhető). Ugyanakkor, mivel a vasút a város pusztáit szelte át, az itt levő birtokok ára is emelkedett. Ezért szavazta meg később Kecskemét a keletkezett többletkiadást is. A vonal kiépítésének költsége 1894-re 810.000 frt-ra emelkedett. Kecskemét még 60.000 frt-tal járult hozzá a vonal kiépítéséhez

17

, amit végül 1896. okt. 3-án adtak át a forgalomnak. A zimonyi vonaltól a Szabadszállás-Kecskemét helyiérdekű vasút építésére még 1892-ben adta meg az előmunkálati engedélyt a kereskedelemügyi miniszter Wéber Edének és R. Eötvös Bálintnak. Kecskemét törvényhatósági bizottságának közgyűlése 1893-ban azonban a Fülöpszállás mellett való összeköttetést fogadta el, s a 40 km-es vonal kiépítéséhez 150.000 forinttal járult hozzá, valamint 38-43 hold földet adott át törzsrészvények fejében. A vonal kiépítésének költsége 950.000 frt volt. A Kecskemét-fülöpszállási vonalat 1895. október 10-én adták át a forgalomnak. A Budapest-Lajosmizse vasútvonal Kecskemétig való kiépítéséhez még korábban, 1889-ben adott ki engedélyt a m. kir. közmunka és közlekedésügyi miniszter. Ez az útvonal rövidebb volt, mint a Budapest-Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét vonal, így kereskedelmi szempontból olcsóbbnak számított. 1891 után, a vasútvonalak államosításával a Budapest-Szeged vonalon is olcsóbb lett a szállítás, ezért akkor Kecskemét th. bizottsága nem látta szükségesnek a vonal kiépítésében való közreműködést. A vasútépítő társaságnak nem sikerült megszereznie a kiépítési engedélyt, a város a társasággal kötött egyezményt megszűntnek tekintette. Később, 1895-ben Wéber Ede szerezte meg a Lajosmizsét Kecskeméttel összekötő vonal előmunkálati engedélyét. Ezt a vonalat végül szintén városi hozzájárulással 1905. jan. 15-én adták át. 1893-ban kérelmezte a város vasútállomásának bővítését - a megnövekedett forgalomra és a tervezett helyiérdekű vonalak építésére hivatkozva. A 100.000 fo13 Kecskeméti Lapok 1893. jan. 22. XXVI. évf. 4. sz. 1-2. 14 Tagjai: Lestár Péter polgármester, id. Bagi László, Bende György, Fekete István, Fischer Miksa, Hajagos József, Katona Zsigmond, Kecskeméti Lajos, Lipthay Pál, dr. Szeless József, Mészáros József, Szabó József és dr. Kovács Pál. 15 BKMÖL IV. 1903/a Közgyűlési jegyzőkönyv 1893. febr. 17.-21/1893. kgy.sz. 16 BKMÖL IV. 1903/a Közgyűlési jegyzőkönyv - 125/1893. kgy.sz. 17 BKMÖL IV. 1903/a Közgyűlési jegyzőkönyv - 129/1894. kgy.sz.