Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét megyeszékhellyé válásra tett kísérletei a 19. század végén és a 20. század elején

rintba kerülő munkát (a MÁV igazgatósága által készített tervet) a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta. Az állomás bővítését már ekkor egybekötötték a városközpontba vezető Temető Nagy utca - a mai Rákóczi út - kibővítése iránti kérelemmel. Kiemelték, hogy „a város csak ezen út kinyitásával léphet ki eddigi formájából, s lehet néhány rövid év alatt külsőleg is várossá"}

s Ekkor azonban még csak az állomás bővítésére kaptak engedélyt. Nélkülözhetetlen szüksége volt Kecskemétnek a vasútra a szőlészet területén kialakult helyzet miatt is. A szőlő- és gyümölcstermelés fellendült a filoxéramentes homokon. A megye közepén 200-250 ezer kat. holdon volt összefüggő homokterület, mely szőlőültetésre alkalmas volt. (A homokos föld holdja 1893-ban 40 forint volt, szőlővel beültetve 8 év múlva 800 forintot ért holdanként.) A szőlő élvezeti cikkből gazdasági cikké vált. Korábban bort csak akkor adott el az itteni gazda, ha nem volt helye, vagy hordója. Ettől kezdve kezdték a szőlőt nagyban termeszteni. Ehhez azonban sok munkáskézre volt szükség. Az alföldi homokos részen kevés volt a munkáskéz. Horváth Ádám Kecskemét országgyűlési képviselője a telepítést tartotta megoldásnak, mely más vidékek tönkrement lakosainak kivándorlását is megakadályozza. „Jól és okosan csinálva, ez az egyetlen mód arra, hogy a néptelen Alföld megnépesedjék, a kivándorlás ne apassza az ország erejét"}

9 Kecskemét lett a szőlő- és gyümölcstermesztés központja a vidéken. Évről-évre terjedt a város körül a szőlőgyűrű. A szőlő, gyümölcs és a bor értékesítéséhez azonban nem csak vasútra, hanem jó útra is szükség volt. A Duna-Tisza köze közutak tekintetében azonban igen kezdetleges állapotban volt a 19. század végén. (Olcsó építési anyag híján a roppant terjedelmű utak szilárd burkolattal való ellátására gondolni sem lehetett.) A Kereskedelemügyi Minisztérium 1894. évi költségvetési előirányzatában szerepelt egy Duna-Tisza-Körös közén fekvő műút kiépítéséének terve. A kormány az ország termékeny részén egy minden időszakban járható út kiépítését készítette elő. Kecskemét tudomására jutott, hogy a tervezett út Baja-Halas-Félegyháza-Csongrád-Békéscsaba-Gyula-Debrecen csomópontokat kötné össze és kiépítése az érdekelt települések hozzájárulását is igényelné. Ilyen nagyszabású tervbe Kecskemét is be akart kapcsolódni, de az útvonal kiigazításával, hogy az kecskeméti birtokokat is érintsen (Halastól Kecskemétig, innen Csongrádig képzelték az út kiépítését). A város ügye támogatásáért folyamodott a képviselőházhoz és a kereskedelemügyi miniszterhez.

20 A kereskedelemügyi miniszter válaszleiratában kifejtette, „a kormány célja az, hogy a transzversalis út a magyar alföldön keresztül, minél több települést érintsen. A fővárosból sugárszerűen kinduló vasútvonalakat keresztezze, s ezáltal ezen területek összeköttetését biztosítsa állami utakkal és vasutakkal". Ezért a Baja-Kecel-Halas-Félegyháza-CsongrádSzentes-Kunszentmárton-Békéscsaba útirányt fogadta el. 1 Nem vetette el viszont a kormány Kecskemétnek egy másik javaslatát, hogy Solt-Szabadszállás, vagy Fülöpszállás-Izsák-KecskemétKécske vonalon épüljön egy állami műút.

22 A kereskedelmi miniszter ígéretet tett, hogy a város érdekeit egy 18 BKMÖL IV. 1903/a Közgyűlési jegyzőkönyv 1893. dec. 9. - 354/1893. kgy.sz. 19 Kecskemét 1893. nov. 26. XXII. évf. 48. sz. 20 BKMÖL IV. 1903/a Közgyűlési jegyzőkönyv - 346/1893. kgy.sz. 21 BKMÖL IV. 1903/a Közgyűlési jegyzőkönyv - 43/1894. kgy.sz. Azért Baja kiindulóponttal, mert itt előreláthatóan egy híd épül. 22 1893-ban Kecskemét felterjesztést intézett az országgyűlés képviselőházához és a Kereskedelemügyi Minisztériumhoz, az említett műút kiépítését indítványozta, melynél Kecskemét erdekeit kérték figyelembe venni:,....Kecskemét város közönsége már azon folytonos törekvéseinél fogva is mellyel e város közönsége az ország elhagyatottabb vidékén kultúrát létesíteni feladatává tette, s azon nagy áldozatoknál fogva, melyeket ez érdekben meghozni küzdelmek mellett sem riadt vissza, meghall-