Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Adatok a Homokhátság XVIII. századi állatjárványaihoz

Kecskemét szabadalmas mezőváros XVII-XVIII. századi iratanyagán belül az elbe­szélő források lényegesen nagyobb pusztulást szenvedtek mint a különféle lajstromok és nyilvántartások. 3 Már ebből a két évszázadból is ritka nagy mennyiségben és vigaszta­lóan folyamatosan maradtak ránk adóösszeírások és robotlajstromok, különféle szám­adások és kimutatások. Bár a lényegesen szerényebb méretű és jóval töredékesebb le­véltári anyaggal rendelkező Nagykőrös ilyen jellegű, XVII. századi irataiból már a múlt század dereka táján közreadtak egy igen jelentős részt, 4 amelyet az e korral foglalkozó történészeink gyakran kamatoztattak, Kecskemét nyilvántartásait a történettudomány eddig még nem, illetve csak igen szerény mértékben hasznosította. Ezeknek a források­nak a közlésére pedig még egyáltalán nem került sor. Pedig ezek a sokrétű és hatalmas adatbázisok nemcsak az ország legnagyobb mezővárosáról vallanának merőben új mó­don, hanem Vacstól Pusztaszerig, Alpártól Szabadszállásig egy megyényi területről, több tucatnyi településről, feltörekvő városok és népes községek régebbi múltjáról tud­nának igen sok hiteles adatot szolgáltatni. Ez a forrásközlés elsőként kísérli meg e régi adósság csökkentését. Igazi célja valójában az, hogy ezekre a forrásokra, ezek minél szé­lesebb körű közlésének szükségességére és főként ezek minél többoldalú felhasznál­hatóságára felhívja részben a szakma, részben pedig az e tájegységgel foglalkozók fi­gyelmét. 5 Évezredeken át a háborúk mellett a járványokat tartották a különféle népek a legna­gyobb istencsapásnak. Leginkább ezek tartották rettegésben a családokat és a települése­ket egyaránt. Dürer méltán híressé vált metszetén az apokalipszist megszemélyesítő négy lovas között ott találjuk a járványt is. A köztudat érthetően az emberek között pusztító pestist, himlőt, kolerát stb. tartja leginkább számon. De jól tudjuk, hogy egykor és ma is nem csekély gondot okoztak, okoznak az állatjárványok. A száj- és körömfájás több ál­latfajta számára éppoly rettegett és végzetes betegség ma is mint egykoron. Anglia után Franciaországban és Hollandiában a szarvasmarhák és juhok ezreit kénytelenek napja­inkban megsemmisíteni, mivel még a XXI. században is csaknem tehetetlen a tudomány e szörnyű pusztulást eredményező vírussal szemben. A szarvasmarhák között fellelhető szivacsos agyvelőgyulladás pedig mint új kór, az emberre is veszedelmes szörnyű beteg­ség éppen napjainkban országok szarvasmarha-tenyésztésének és erre alapozott iparága­iknak a gazdaságosságát ássa alá. Az elmúlt évszázadok során a háziállatok között pusz­tító különféle kórok, többek között a keleti marhavész évszázadokon át országok és kon­tinensek lakosságát kergették kétségbeesésbe, juttatták nyomorba, és ezáltal nemegyszer meghatározó gazdasági tényezővé váltak. Nyomukban oly gyakran éhínség, általános el­szegényedés és kilátástalanság fakadt. Állattartásuk révén virágzó országrészek és vidé­kek kerültek nyomorúságos helyzetbe a különféle vissza-visszatérő járványoktól, ame­lyeket igen sokszor meg sem tudtak egymástól különböztetni. Nemcsak a hadseregek el­látásában okoztak még a XVIII. század végén is rendkívüli fennakadásokat, nemcsak családok és falvak tucatjait tették anyagilag tönkre, hanem sok esetben gazdasági ágaza­tok végletes hanyatlását is eredményezték, és visszatérő csapásként újabb mezőgazda­zaton belül Pest-Pilis-Solt megye és a Kiskunság (1773-1808) Bp. 1988., illetve a helységnévtárakban a 8. Bács-Kiskun megye Bp. 1996. kötetek tartalmazzák. Vagy: BENDA Gyula Bp. 1973. Sokoldalú adataik miatt megkülönböztetett figyelmet kaptak az inventáriumok és a testamentumok, melyek anyagából már igen sok kötetet jelentettek meg. 3 Tekintettel arra, hogy ezeket az elbeszélő forrásokhoz képest jelentéktelennek minősítették, a háború során mentésükre nem gondoltak, és így kerülték el a pusztulást. Bővebben L. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. Bevezető. 4 SZILADY Áron - SZILÁGYI Sándor 1963. Pest. 5 A XVII-XVIII. században keletkezett kecskeméti nyilvántartásokat az elmúlt néhány évtizedben már több alkalommal lehetett hasznosítani. Többek között 1. Bács-Kiskun megye múltjából VII. és X. kötet több fel­dolgozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom