Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Adatok a Homokhátság XVIII. századi állatjárványaihoz

Kecskemét szabadalmas mezőváros XVII-XVIII. századi iratanyagán belül az elbeszélő források lényegesen nagyobb pusztulást szenvedtek mint a különféle lajstromok és nyilvántartások.

3 Már ebből a két évszázadból is ritka nagy mennyiségben és vigasztalóan folyamatosan maradtak ránk adóösszeírások és robotlajstromok, különféle számadások és kimutatások. Bár a lényegesen szerényebb méretű és jóval töredékesebb levéltári anyaggal rendelkező Nagykőrös ilyen jellegű, XVII. századi irataiból már a múlt század dereka táján közreadtak egy igen jelentős részt,

4 amelyet az e korral foglalkozó történészeink gyakran kamatoztattak, Kecskemét nyilvántartásait a történettudomány eddig még nem, illetve csak igen szerény mértékben hasznosította. Ezeknek a forrásoknak a közlésére pedig még egyáltalán nem került sor. Pedig ezek a sokrétű és hatalmas adatbázisok nemcsak az ország legnagyobb mezővárosáról vallanának merőben új módon, hanem Vacstól Pusztaszerig, Alpártól Szabadszállásig egy megyényi területről, több tucatnyi településről, feltörekvő városok és népes községek régebbi múltjáról tudnának igen sok hiteles adatot szolgáltatni. Ez a forrásközlés elsőként kísérli meg e régi adósság csökkentését. Igazi célja valójában az, hogy ezekre a forrásokra, ezek minél szélesebb körű közlésének szükségességére és főként ezek minél többoldalú felhasználhatóságára felhívja részben a szakma, részben pedig az e tájegységgel foglalkozók figyelmét.

5 Évezredeken át a háborúk mellett a járványokat tartották a különféle népek a legnagyobb istencsapásnak. Leginkább ezek tartották rettegésben a családokat és a településeket egyaránt. Dürer méltán híressé vált metszetén az apokalipszist megszemélyesítő négy lovas között ott találjuk a járványt is. A köztudat érthetően az emberek között pusztító pestist, himlőt, kolerát stb. tartja leginkább számon. De jól tudjuk, hogy egykor és ma is nem csekély gondot okoztak, okoznak az állatjárványok. A száj- és körömfájás több állatfajta számára éppoly rettegett és végzetes betegség ma is mint egykoron. Anglia után Franciaországban és Hollandiában a szarvasmarhák és juhok ezreit kénytelenek napjainkban megsemmisíteni, mivel még a XXI. században is csaknem tehetetlen a tudomány e szörnyű pusztulást eredményező vírussal szemben. A szarvasmarhák között fellelhető szivacsos agyvelőgyulladás pedig mint új kór, az emberre is veszedelmes szörnyű betegség éppen napjainkban országok szarvasmarha-tenyésztésének és erre alapozott iparágaiknak a gazdaságosságát ássa alá. Az elmúlt évszázadok során a háziállatok között pusztító különféle kórok, többek között a keleti marhavész évszázadokon át országok és kontinensek lakosságát kergették kétségbeesésbe, juttatták nyomorba, és ezáltal nemegyszer meghatározó gazdasági tényezővé váltak. Nyomukban oly gyakran éhínség, általános elszegényedés és kilátástalanság fakadt. Állattartásuk révén virágzó országrészek és vidékek kerültek nyomorúságos helyzetbe a különféle vissza-visszatérő járványoktól, amelyeket igen sokszor meg sem tudtak egymástól különböztetni. Nemcsak a hadseregek ellátásában okoztak még a XVIII. század végén is rendkívüli fennakadásokat, nemcsak családok és falvak tucatjait tették anyagilag tönkre, hanem sok esetben gazdasági ágazatok végletes hanyatlását is eredményezték, és visszatérő csapásként újabb mezőgazdazaton belül Pest-Pilis-Solt megye és a Kiskunság (1773-1808) Bp. 1988., illetve a helységnévtárakban a 8. Bács-Kiskun megye Bp. 1996. kötetek tartalmazzák. Vagy: BENDA Gyula Bp. 1973. Sokoldalú adataik miatt megkülönböztetett figyelmet kaptak az inventáriumok és a testamentumok, melyek anyagából már igen sok kötetet jelentettek meg. 3 Tekintettel arra, hogy ezeket az elbeszélő forrásokhoz képest jelentéktelennek minősítették, a háború során mentésükre nem gondoltak, és így kerülték el a pusztulást. Bővebben L. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. Bevezető. 4 SZILADY Áron - SZILÁGYI Sándor 1963. Pest. 5 A XVII-XVIII. században keletkezett kecskeméti nyilvántartásokat az elmúlt néhány évtizedben már több alkalommal lehetett hasznosítani. Többek között 1. Bács-Kiskun megye múltjából VII. és X. kötet több feldolgozása.