Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

ÖSSZEFOGLALÓK

ÖSSZEFOGLALÓK KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében A tanulmány két iratfajta, a közgyűlési és a tanácsülési jegyzőkönyvek bejegyzéseit teszi vizsgálódásának tárgyává. Rajtuk keresztül mutatja be Baja város katonai szerepét az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcban. A 15 ezer fős Baja mezőváros katonai jelentősége nem vethető össze olyan helyekével, mint pl. Arad, Temesvár, Pétervárad, Eszék, Szeged stb., mindenesetre a Bács-Bodrog megyei nemzetőrség egyik fontos utánpótlási bázisát képezte. A bajai nemzetőrök látták el a város külső és belső védelmét. Számuk 1848 júniusában 400 fő volt. A város 1848. június 20-án 300 nemzetőrét indította útnak Ókérre, Jovics tábornagy seregébe. Később a megyei vezénylés alá tartozó nemzetőrség száma más környékbeli településekéhez igazodva 150 főre csökkent. A rác veszély fokozódásának hírére 1848 augusztusában Baja 114 fős őrség felállítását határozta el. Az őrzendő helyek a városkapuk, a sóház, a gabonaraktár és a gőzhajóállomás voltak. Az őrök fele a nemzetőrökből, másik fele a polgári lakosságból került ki. Az 1848. november 12-i közgyűlés elrendelte a házról-házra való őrködést. 1848 szeptemberétől megkezdődött Baján az újoncállítás is. A város kezdetben toborzás, később sorozás útján állította ki újoncait. Az újoncok 20 pengőforint előpénzt kaptak, további 80 pengőforintos járandóságukat pedig a négy év katonai szolgálat letöltése után szintén a városi közpénztárnak kellett volna kiadni. A város 1848 szeptemberében 104, októberében 229 újonc kiállítására lett kötelezve. Az utóbbi keretből decemberre is csak 122 főt tudott kiállítani és Zomborba küldeni. 1849 januárjában Bács-Bodrog megye mozgó csapat kiállítására kötelezte Baját. Ez azt jelentette, hogy a városnak négy hónapon belül 186 gyalogos és 21 lovas nemzetőrt kellett kiállítania. A nemzetőrök és az újoncok kiállítása súlyos anyagi terhet rótt a városra, amit csak kölcsönök felvételével tudott előteremteni. Az 1848 szeptemberében kiállított 104 újonc felcsapópénzét, 3.000 pengőt, a mozgó lovas csapat (186 gyalogos és 21 lovas nemzetőr) jutalompénzét, felszerelését, élelmezését kitevő 20.000 pengőforintot kölcsönből tudta csak fedezni. A városi képviselőtestület és a városi tanács együttes ülése 1849. február 5-10 között védelmi bizottmánnyá alakult, népfelkelést hirdetett, elszedette az óhitű lakosok fegyvereit, ennek ellenére a város 1849. február 13-án elesett. Ettől kezdve 1849. április elejéig, a város felszabadulásáig a képviselőtestület és a városi tanács működése szünetelt, tagjaik elhagyták a várost. 1849 áprilisában gróf Batthyány Kázmér vezérfőispán és teljhatalmú országos biztos mozgó védsereg felállítását rendelte el. A városi tanács a 18-30 év közötti férfiakat, - a családfenntartók kivételével -, összeíratta és századokba soroztatta. A