Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében

KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében A forradalom tüze először - 1848 januárjában - a szicíliai Palermoban lobbant fel, hogy a párizsi februári telkelés után, Prága, Berlin, Bécs és a magyar főváros, Pest-Buda érintésével újra a megosztott Itália államaiba, Milánóba és Velencébe térjen vissza. Párizsban, 1848. február 23-án százezer ember kelt fel a gyűlölt "polgárkirály", Lajos Fülöp uralma ellen. Németországban Karlsruhéban és a badeni nagyhercegségben tört ki felkelés. A hatalom a polgárság kezébe került. Kölnben 1848. március 3-án nagy munkástüntetésre került sor. Prágában 1848. március 11-én a nép alkotmányt és autonómiát követelt, két nappal később Bécsben, március 15-én Pesten, majd Milánóban, Velencében és Krakkóban játszódtak le forradalmak és felkelések. Az európai forradalmak kedvező hátteret biztosítottak Közép-Európában a polgári átalakulás megtörténtéhez, amelynek a végbemenetele azonban korántsem volt törvényszerű. Nálunk azért tudott 1848. március 15-e átütő sikert elérni, mert a reformkor történései kellően előkészítették a társadalmat a 48-as eszmék befogadására. Jelentős szerepe volt ebben annak is, hogy a március 15-én kinyomtatott és azonnal népszerűvé vált 12 pont, majd a pozsonyi országgyűlésen elfogadott törvények sűrítve és közérthetően tartalmazták a polgári forradalom programját. Baja az 1848. márciusi forradalom idején A Duna egy hajózható ága, a Sugovica mellett fekvő Baja

1 szabadalmas mezőváros lakossága 1847-ben 15.076 fő, köztük igen nagy számban voltak kézművesek és kereskedők. Az itteni csizmadiák, szűcsök, bocskorosok, szűrszabók a vidék nagy részét ellátták készítményeikkel. Vásárait pesti, sőt bécsi kereskedők is látogatták, főként a sertés- és szarvasmarhavásárai híresek. A legjelentősebb mégis Baja gabonakereskedése. A Sugovica kikötőjében évente több száz hajót rakodtak meg búzával, zabbal, kukoricával.

2 A város kereken 2.000 házának majd mindegyike egyszersmind magtár is volt, ahol a vidékről behordott árukat tárolni tudták, ha nem keltek el rögtön a piacon.

3 Kereskedett továbbá baranyai borokkal, sárközi tűzifával, gyapjúval, bőrrel stb.

4 A bajai lakosság ebben az időben három nemzetiségből állt: magyarokból, akik Istvánmegyén

5 laktak és gabonakereskedéssel foglalkoztak; németekből, akik többnyire a kézmű1 Baja (Bács-Bodrog vm., ma: Bács-Kiskun m., H) 2 FÉNYEvS Elek, 1847. II. rész 223. és 231. 3 ANTALFFY Gyula, 1982. 105. 4 FÉNYES Elek, 1847. II. rész 223. és 231.; ANTALFFY Gyula, 1982. 104. 5 Istváfimegye (Bács-Bodrog vm., ma: Baja város része, H), magyar falu Bács-Bodrog vármegyében, Bajával összefüggésben, Pest-Pilis-Solt vármegye szélén. Lakosainak száma 1252 to. római katolikusok, akik többnyire a bajai gabonás házakban és hajókon dolgoznak. A faluban sok a korcsma. Földesura a kalocsai érsek. 1. FÉNYES Elek, 1851.

1. 138. - 1855-től Baja város része.