Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)
KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében
vességet űzték, valamint óhitű és római katolikus rácokból, vagy másképp vadrácokból és bunyevácokból. 6 Baja földesura Grassalkovich 7 herceg volt, de a várost 1848-1849-ben zálogban Szentgyörgyi Horváth Antal 8 bírta. 9 A pesti események híre villámgyorsan terjedt szét az országban. Bajára, amely az állandó hajóforgalom következtében élénk összeköttetésben állt a fővárossal, már másnap, március 16-án megérkezett a forradalom híre. 10 A város 1848. március 19-én üdvözölte a pesti közcsendi bizottságot. 11 A város képviseleti közgyűlése 1848. április 9-én maga is pontokba foglalta a polgári átalakulással kapcsolatos elvárásait. A 9 pontba foglalt kívánságok a következők: 1. A törvény előtti egyenlőség minden honpolgárra terjedjen ki, a büntető törvénykönyv és az esküdtszék intézménye mielőbb lépjen életbe. 2. Az úrbéri viszonyok és a papi tized után szűnjenek meg az úri cím alatt gyakorlott kisebb királyi haszonvételek, a regálék, a dézsmáltatás és az egyedáruság. 3. A magyar katona esküdjék fel az alkotmányra is, az idegen katonaságot pedig vonják ki az országból. 4. A papi javak váljanak nemzeti javakká, amikből javítsanak a kisebb papság sorsán, mozdítsák elő a népnevelés ügyét és alakítsanak nemzeti közintézeteket. 5. A tanítói szabadság alkotmányos szellemben legyen megállapítva. 6. Erdély egyesüljön Magyarországgal. 7. Nemzeti bank létesüljön. 8. A papválasztás valláskülönbség nélkül a helyhatóság joga legyen. 9. Baja városát Bács megyétől különítsék el, mint önálló helyhatóságot. 12 A nemzetiségek demokrata vezetői 1848 márciusában a pesti forradalom jelszavait visszhangozták, a pesti szerb gyűlés a közös magyar hazához fűző szeretetről beszélt. Újvidéken 13 Stratimirovics 14 magyar nemzeti kokárdával a mellén üdvözölte a pesti eseményeket. Ekkor, 1848 márciusában-áprilisában még úgy látszott, hogy az összefűző szálak erősebbek lesznek, mint az elhatárolok. 6 SZOKOLY Viktor, 1866. 19. 7 III. Grassalkovich Antal herceg (1771-1841) Csongrád vármegye főispánja, neje herceg Eszterházy Leopoldina. Vele a Grassalkovich-család férfiága kihalt. A bajai uradalmat királyi adomány útján I. Grassalkovich Antal 1750-ben szerezte. III. Antal halála után roppant adóssággal terhelt birtokait (a gödöllői és a hatvani uradalom) eladták. A bajai uradalmat a királyi fiskus a maga számára akarta megszerezni, ám azt a Szentgyörgyi Horváthok herceg Eszterházy Leopoldinától zálogba vették, és 1841. október 10-én tiltakoztak a vármegyénél a foglalás ellen. A királyi fiskus még III. Antal özvegyének a jogait sem ismerte el, ezért a foglalás ellen az özvegy is óvást emelt. Baja város földesurai 1841-1850 között a Szentgyörgyi Horváth-család és a királyi fiskus voltak. A bajai uradalmat 1850-ben a Szentgyörgyi Horváthoktól gróf Viczay Károly vette meg. 8 Szentgyörgyi Horváth Antal (1809-1871) 1848-1849-ben Bács-Bodrog vm. főispánja és kormánybiztos. A szabadságharc alatt Baja város földesura. 9 EMBER Győző, 1951. 120. 10 BOROVSZKY Samu dr., (1909) II. 197. 11 BOROVSZKY Samu dr., (1909) II. 198. 12 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) IV. 1101. Baja Város Tanácsközség-üléseinek (A továbbiakban: Közgy. jkv.) jegyzőkönyve 1847-1849. 135/1848.; IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1988. 30. és 162-165. 13 Újvidék (Bács-Bodrog vm., ma: Novi Sad, YU) 14 Stratiinirovic, Djorde (1822-1908), a császári királyi hadsereg volt hadnagya; 1848. május 15.: a szerb föodbor alelnöke, majd május 18-tól az elnöke; 1848. június: ezredes és a szerb felkelő had vezére; 1848 szeptemberében Rajacsics elmozdítja, majd 1849 áprilisában ismét kinevezi vezérré; 1849. július: alezredesi, utóbb 1859-ben tábornoki rendfokozatot kap a császári királyi hadseregben. 1865-ben Nagybecskerek képviselője.
