Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

MOLNÁR JÁNOS Baja város népoktatásáról az 1800-as évek utolsó évtizedeiben

MOLNÁR JÁNOS Baja város népoktatásáról az 1800-as évek utolsó évtizedeiben Iványi István jeles történész írja az 1800-as évekről: „Baja a vármegyének legszebb kereskedői városa, jelentékeny forgalmi hely volt és művelődési s társadalmi tekintetben is nevezetes polcon állott; itt tartattak régebben igen gyakran a vármegyei közgyűlések is. Újabban azonban a vasúti összeköttetések főleg a budapest-zimonyi irány által a várostól sokat elvontak; bár 1884. végén maga is kapott külön vasúti összeköttetést Szabadkával, sőt 1908-ban a Dunát is áthidalták és Báttaszékkel kötötték össze. "

l Történetének alakulása a 19. század második felében az ország és Bács-Bodrog vármegye sorsával függött össze. Ebben egyfelől együtt élték meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc rövidre szabott, de dicsőséget hordozó időszakát, majd az azt követő „Szerb vajdaság"-hoz tartozást (ezen belül is a zombori kerülethez csatolták, amelynek 6 járása székhelyük szerint: Zombor, Apatin, Kúla, Baja, Szabadka, Zenta), valamint az átmeneti időszakot, a provizóriumot, majd az 1867-es kiegyezéssel megszületett alkotmányos rendet. Ennek gyakorlati megjelenése Bács-Bodrog vármegyében - így Baja városában is - az ezideig működött királyi biztos fölmentése, illetve a megye élére Mihájlovics Miklós főispán 1867. április 17-i kinevezése. Az alkotmányos keretek között működő megyei tisztikar a közigazgatás, a politikai, gazdasági feladatok bonyolult munkája mellett készítette elő az 1869. évi országgyűlési képviselő választásokat, amelynek keretében Baján a „balpárti" Tóth Kálmánt választották képviselőnek. Baja státuszában jelentős változást eredményez az 1873. évi XI. tc, amelynek eredményeképpen törvényhatósági joggal felruházott város lett. Bár a megye székhelye Zombor, a kormány és a megyei vezetés jelentőségét úgy is elismerte, hogy a két város közös főispánt kapott a közigazgatás ellenőrzésére. A lakónépesség alakulása, összetétele. Az alábbi táblázat együtt mutatja be Bács-Bodrog vármegye, Kecskemét, Baja és Zombor lakosságának alakulását.

2 Település lakosságának száma, jelenlévő népesség 1869 1880 1890 1900 Bács-Bodrog vármegye 491 555 500 437 573 004 604 989 Baja 18 169 19 241 19 485 20 065 Kecskemét város 41 195 44 122 48 493 56 786 1 IVÁNYI István 1909.1. kötet 10. 2 A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása 1. rész, 530., 535.