Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

MOLNÁR JÁNOS Baja város népoktatásáról az 1800-as évek utolsó évtizedeiben

A népesség növekedésének dinamikájára nyújt betekintést a következő táblázat. A jelzett évek arányai az 1869-i év százalékában. Település 1869 1890 1900 Bács-Bodrog vármegye 100% 116,5% 124,9 % Baja 100% 107,2 % 110,4% Kecskemét 100% 117,7% 137,8 % Zombor 100% 108,7 % 119,4% A vizsgált időszak demográfiai mutatói egyáltalán nem mutatnak kedvező képet Baja városában. Bács-Bodrog vármegye adatai a községek, falvak népességének jelentős növekedésére engednek betekintést. Ezek mind arányaiban, mind az abszolút növekedésben megelőzik Baját. Összehasonlításul Kecskemét város mutatóit is felhasználtuk. Az ekkor Pest-PilisSolt-Kiskun vármegyéhez tartozó alföldi város népességének növekedése feltűnően erőteljesebb a többi felsorolt településnél. A megyeszékhely - Zombor - mutatói is jobbak mint Baja városáé. Valamennyi okot a körülmények ilyetén alakulására ezúton felderíteni nincs lehetőségünk, s ennek a tanulmánynak nem is ez a célja. A rendelkezésünkre álló adatokat figyelembe véve a következőket fogalmazhatjuk meg Baja demográfiai viszonyait vizsgálva: természeti feltételei nem indokolták a népesség alacsony alakulását; a megyében elfoglalt gazdasági, politikai szerepe csökkent a kiegyezést követően; azzal, hogy törvényhatósági jogot kapott, annak pozitív hatása ebben a vonatkozásban e században még nem érzékelhető; - földrajzi helyzete a létrejött megyei közigazgatásban a perifériára szorította, ennek minden nemkívánatos következményeivel együtt; az ipari, a kereskedelmi nemzeti - és regionális érdekek elkerülték időszakunkban Baját. a) A lakosság vallási megoszlása A város lakossága mind vallási, mind nemzetiségi szempontból igen tarka képet mutatott a vizsgált időszakot megelőző évtizedekben is. Az 1858. év a következő képet mutatja a vallási hovatartozás szerint: római katolikus vallású a polgári lakosság 85 %-a; zsidó vallású a polgári lakosság 7 %-a; görögkeleti vallású a polgári lakosság 4,2 %-a; református vallású a polgári lakosság 1,3 %-a; evangélikus vallású a polgári lakosság 0,8 %-a; egyéb felekezetekhez tartozott a polgári lakosság 1,1 %-a.