Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében

A nemzetőri és katonai szolgálat alóli mentesítések A nemzetőrség felállításáról szóló 1848. június 11-i határozat híre gyorsan elterjedt a városban. Horváth József ügyvéd másnap személyesen megjelent a tanácsülésen és kijelentette, hogy ő nem hajlandó letenni a nemzetőrseregi esküt, mivel irtózik a vértől. A városi tanács a nyilatkozatot a törvény kigúnyolásának és kijátszásának tekintette, és elrendelte az eset jelentését a főparancsnoknak.

146 Krusecz József ugyanezen az 1848. június 12-i tanácsülésen folyamodott felmentésért. Előadta, hogy ő már elmúlt 50 éves, a tanács mégis beíratta a nemzetőrök közé. Az életkora mellett rossz egészségi állapotára is hivatkozva kérte magát a nemzetőrség névsorából törölni. A városi tanács utasította Rosenman Pál orvost, hogy vizsgálja meg a folyamodót, és erről tegyen hozzá jelentést.

147 Herdlein Károly az 1848. június 15-i tanácsülésen kérte magát a nemzetőrök sorából törölni, mivel már az 50. életévét meghaladta. A városi tanács a folyamodót keresztlevele előmutatására utasította, és ennek kapcsán egyúttal közhírré tetette, hogy hasonló esetekben az ilyen folyamodványokhoz mindenkor keresztlevelet vagy orvosi bizonyítványt csatoljanak a folyamodók.

148 Az 1848. július 6-án és 7-én tartott tanácsülésen olvasták fel az Országos Nemzetőrségi Tanács elnökének levelét. Ez arról tudósította a városi tanácsot, hogy Boscovics Sámuel bajai lakos a nádorhoz benyújtott folyamodványában kérte magát felmenteni a nemzetőri esküben foglalt kötelezettségek alól. A városi tanács az ügyben vizsgálatot rendelt el. Jilk Sándor tanácsnokot bízta meg, hogy annak eredményéről mielőbb adjon tudósítást.

149 Monaszterli Simon bajai lakos folyamodványát, amelyben magát a nemzetőrseregi szolgálatból házi viszonyai miatt kérte felmentetni, a Nemzetőrseregi Tanács tárgyalás és elintézés végett áttette a városi tanácshoz. A városi tanács 1848. július 6-7-i ülésén hozott határozatában kimondta, hogy a folyamodó Monasterli Simon köztudomásúlag Nenadovicsnak a kereskedőtársa és segéde, és mint ilyen a törvény kívánta képességgel bír, így a nemzetőrségi szolgálat alól nem menthető fel.

150 Herczog Ignác az 1848. július 11-12-én tartott tanácsülésen betegségére hivatkozva kérte a felmentését a nehezebb nemzetőrseregi szolgálat alól. A városi tanács megállapította, hogy a folyamodó a város tehetősebb lakosainak egyike, aki a törvényes képességgel bír, és egészségi állapota sem indokolja a felmentését, ezért tartozik minden nemzetőrségi szolgálatot teljesíteni. Kötelessége ez annál is inkább, mivel a kötelező törvényes esküt letette, és már az ókéri táborban is volt anélkül, hogy az egészsége károsodott volna.

151 Ugyanezen a tanácsülésen tárgyalta a városi tanács az Országos Nemzetőrségi Tanács elnökének 1258. számú levelét, amely szerint Juray Antal azt kérte, hogy a nemzetőrségi kötelességek alól beteges állapota miatt mentsék fel. 146 BKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1847-1848. 841/1848. 147 Uo. 842/1848. 148 Uo. 847/1848. 149 Uo. 899/1848. 150 Uo. 906/1848. 151 Uo. 912/1848.