Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében

A városi tanács határozata kimondta, Juray Antal, mint Baja város egyik vagyonosabb polgára a törvény kívánta képességgel bír, a nemzetőrségi szolgálat alól nem menthető fel. Egyébként is orvosi bizonyítványa szerint csak a szigorúbb feladatokra nem alkalmazható, ha azonban a sor rákerül, maga helyett köteles helyettest állítani. Juray Antalt emellett azért sem lehet a nemzetőri szolgálatok alól felmenteni, mert a szegényebb sorsú bajai nemzetőrség tagjai éberen figyelik, és ezek elégületlen kitörésétől méltán lehet tartani.

152 Kaisz György borkereskedő szintén az 1848. július 11-12-én tartott tanácsülésen kérte magát a nemzetőrségi szolgálat alól felmenteni. A városi tanács nem mentette fel mivel, a törvény megkívánta képességgel bír, és az egészségi állapota sem olyan, ami ezt indokolná.

153 Hirsch Fülöp az 1848. július 21-i tanácsülésen szintén az egészségi állapotára hivatkozva kérte magát a nemzetőrségi szolgálat alól felmenteni. Tekintettel arra, hogy a törvény kívánta képességgel bírt, a városi tanács nem mentette fel, de az újabb miniszteri rendeletet alkalmazva megengedte neki helyettes állítását.

154 Odry Gergely régebbi, de a táborozás után kiújult lábfájdalmai miatt kényszerült nemzetőrkapitányi hivataláról lemondani. A városi tanács a lemondást elfogadta.

15 Sándor György törvényszéki helyettes elnök levélben közölte, hogy a megyei bizottmány július 17-i határozata szerint a törvényszéki ülés tagjai közül némelyeknek az ókéri táborba kellene menniük. Emiatt azonban az igazságszolgáltatás hátrányt szenvedhet, ezért kérte, hogy a törvényszék tagjait mentsék fel a táborba való elmenetel alól. Az éjszakai őrállási szolgálatokat a törvényszéki tagok készek a törvénykezés ideje alatt is ellátni. A városi tanács válaszában kifejtette, hogy azokat, akik a törvény kívánta képességgel bírnak, nem mentheti fel a nemzetőrségi szolgálat alól, így nem teheti azt a törvényszék tagjaival sem, de az újabb miniszteri rendelet értelmében lehetőségük van maguk helyett helyettest állítani.

156 Fúró Sámuel nemzetőr alhadnagy az 1849. január 8-án tartott tanácsülésen kérte felmentését a szolgálat alól, miután ő a koránál fogva nem lenne besorolandó a nemzetőrségbe, és betegsége miatt sem képes hivatala pontos teljesítésére, készséggel vállalkozik viszont városi belső szolgálatok teljesítésére. A városi tanács méltányolta a folyamodó hazafias buzgalmát, és elfogadva a felhozott okokat, az újonnan szerkesztendő nemzetőrségbe nem kívánta besorozni. Mivel azonban a bajai nemzetőrök az ellenséges betörések ellen őrvonalat képezendő sorsot húztak, és a sors a folyamodót is érte, Fúró Sámuel nem menthető fel, ám egészségi állapotára tekintettel a tanács megengedi neki a helyettes állítását.

157 Az 1849. június 4-i tanácsülés Kollár Tamás Antal nevű fiának a védseregből való kihagyásáért benyújtott folyamodványát vette tárgyalás alá. A folyamodványnak az a kitétele, amely szerint Kollár Antal a könyvkötői mesterségét többnyire magánosan űzte, igaz, állapította meg a városi tanács. Kollár Tamásnak ezen a fián kívül van még két fia, ezért az Antal nevű, nőtlen fia a családfenntartásra szükségesnek nem tekinthető. így a rendes lionvédi szolgálat alól fel nem menthető.

158 Uo. 913/1848. Uo. 916/1848. Uo. 926/1848. Uo. 928/1848. Uo. 934/1848. BKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1849. 23/1849. Uo. 172/1849.