Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)
KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében
katonaság, valamint a kórházi szegények részére fejenként 1 icce 131 bort és 1 font 132 húst adatott ki a közgyűlés. A nap végén a Buda alatt megsebesült honvédek segélyezésére 30 krajcár belépődíj mellett a lövészkertben nyilvános táncvigalmat rendeztek. 133 Az 1849. május 25-én tartott tanácsülésen Haczell Márton Bács megyei teljhatalmú kormánybiztos május 22-i 344. számú rendeletét olvasták fel, amely a védsereg iránt kiadott rendelet szoros megtartását és a kivételek figyelembe vételét rendelte el. Mivel a városi tanács a védsereg összeírására egy választmányt küldött ki, a rendeletet oda továbbították. Haczell Márton kormánybiztostól azt kérte a tanács, hogy a Baja város által az életkoruk miatt összeírt és az újoncok közé sorozott, de jelenleg különféle mozgó csapatoknál szolgáló újoncokat avassák rendes honvédekké, és számítsák be Baja városának. 134 Haczell Márton az 1849. május 30-i tanácsülésen felolvasott levelében az újoncállítás körül korábban felmerült kérdésekre adott választ. Eszerint a megugrott vagy távollévő ifjak helyett szüleik rovására helyettest kell fogadni. A család fenntartására szükséges egyetlen fiúnak a törvény által rendelt szabadon hagyását úgy kell értelmezni, hogy az egyes fiúkat ne sorozzák be. Végül ha a 19-23 éves korú ifjak közül a kiállítandók száma nem telne ki, a törvényes kivételek szigorú alkalmazása mellett a 24-25 éveseket kell beso- 135 rozni. Haczell Mártonnak ezzel a levelével az 1849. június 1-jei közgyűlés is foglalkozott. A közgyűlés önkritikusan állapította meg, hogy az újoncozást mostanáig nem tudta végrehajtani. Mind a régi, mind pedig az újabb kivetés szerint 70 újonccal tartozik a város. A hátramaradás oka az, hogy az újoncozásra került ifjak önként beálltak katonának. Ezért kimondta, aki a város helyett kész magát felavattatni azok közül, akik egyébként nem tartoznak katonáskodni, az a felavatási 20 pengőforinton kívül egy belső háztelket és egy hold kukoricaföldet kap örök tulajdonjoggal. Utasította Petrovics István tanácsnokot, hogy toborzás útján is igyekezzen a kívánt célt elősegíteni, míg a telkek felmérésével és a hely kiszemelésével egy 6 tagú bizottságot bízott meg. 136 Balázs József levéltárnok a közgyűlésen a hazaszeretettől ösztönözve kérte magát a haza védelmére önkéntes honvédnek kiállítani és felavattatni. A közgyűlés nevezettet szerencsekívánatokkal bocsátotta el. Mivel Balázs József nem esett az újoncrovatba, a közgyűléstől megkapta a megajánlott kedvezményeket. 137 Az 1849. május 30-i tanácsülésen Haczell Mártontól arról is értesült a tanács, hogy az ellenségtől megtisztított Baja és Pest közötti dunai vonalon bármilyen gabonával megterhelt hajó közlekedhet. így a kereskedelmi forgalom Baja és Pest között helyreállt. A városi tanács a fenti rendeletet azzal a kiegészítéssel hirdette ki, hogy az olyan hajót, amelyik bejelentés nélkül szállít gabonát, a felügyelők lefoglalják és zár alá veszik. 138 131 icce:(híg űrmérték): justa, media, Halbe. Fa, fém, üveg ivóedényböl alakult ki, elsősorban a kocsmai italméréseknél használt országos bormérték, kivéve Erdélyt és a Nyugat-Dunántúl szélét. 2 messzely; 0,65-1,67 1, gyakrabban: 0,95 1. 12 /owr:(súlymérték), libra, Pfund. Országos mérték: 0,38-0,61 kg. 133 BKMÖL IV. 1101. Közgy. jkv. 1847-1849. 66/1849.; - A rendezvény bevétele 310 forint 8 krajcár volt. Ebből a rendezési költség levonása után maradt 245 forint és 1 darab arany. - 1. BKMÖL IV. 1101. Közgy. jkv. 18471849.68/1849. 134 BKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1849. 154/1849. 135 Uo. 156/1849. 136 BKMÖL IV. 1101. Közgy.jkv. 1847-1849. 77/1849. 137 Uo. 80/1849. 138 BKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1849. 159/1849.
