Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét vagyoni helyzetének felmérése 1855-ben

kecskeméti gondos elöljáróság folyvást oda irányzottá minden törekvését, hogy miután nem elegendő és nem is jóminőségű saját határa a mindég növekedő lakosság föntartására nem képes, - tisztán haszonbéres puszták folytonos fölvétele mellett a birtok cím, és haszonvétel állandósítása tekintetéből több pusztákat zálogba vegyen, némellyeket pedig meg is örökítsen, - így szerzetté meg az alsó és felső monostori pusztát, mely mint egy 13 ezer hold terjedelmű, s melyből közlegelőnek 4.882 holdat, ökörcsorda járásnak 1.342 holdat a közpénztár terhére megtartván, mintegy hétezer holdat egyes lakosoknak kiosztott, a beruházási összegek megtérítése mellett, - így szerzetté a Felső Pusztaszeri pusztát, mellyet előbb egészen barom, és ménes legelőül használt, utóbb egy részét haszonbérbe osztotta, így szerzetté az ágasegyházi, gyalui, peszérürbői, s legutóbb a páhi pusztarészt, így vette zálogba a bugaci puszta 2/3-dát, - mellyeket Pusztaszer kivételével a szerzési árnak arány, és minőség utáni kivetése, s bizonyos meghatározott évek alatt a közpénztár részére leendő részletes befizetése mellett a városi község egyes lakosoknak kiosztott.Mind ezen szerzemények között azonban legrégibb idő óta bajoskodik a városi község a borbási, szentkirályi, és alpári pusztákkal azért, mivel ezeknek igen nagy számú, és saját családaikban is messzeágazó földesuraik lévén, a városnak arra kellett várnia, még az egész puszta megszereztethetik, - hogy valahára annak végleges kezeléséről intézkedhessek, - eddig azokat saját lakosai között kissebb részletekre fölosztva, s csupán a befektetett tőke pénzek kamatának haszonbér címe alatti fizetéséért kihelyezve tartotta, - de most, miután mint egy 600 - hatszáz holdnyi részleten kívül már mind a 3 puszta valósággal a község tulajdona, beállott az idő, hogy e mintegy harmincezer holdat tevő birtok jövőjéről is végleges intézkedés tétessék, annyival inkább, hogy a városi község nevére nehezedett nagy adósság is, melynek legnagyobb része ezen puszták megszerzésébe ruháztatott, valahára elenyésztessék. Figyelembe véve tehát azt, hogy ezen három pusztát a városi község eredetileg tüzetesen, éppen, és ugyan azon célból szerzetté, hogy ezeket is mint a többi szerzemény pusztákat, az érdemes, alkalmas, közteherviselésre tehetős lakosoknak, mint eddig azokat használták, a befektetett szerzési ár megtérítése mellett örökül adja át, de más részről a városi község irányában szinte figyelem nélkül nem hagyhatván azon körülményt, hogy az ingatlan birtok értéke néhány év óta, bizonyos múlékony okok miatt szerfölött felszökkent, és ennél fogva a borbási, szentkirályi, és alpári puszták jelenben jóval több értékűvé váltak, mint a beruházási tőkepénzek mennnyisége teszen, - oda járul a küldöttség alázatos véleménye: hogy ezen 3 pusztában kiosztva mívelés alatt álló szántó, és kaszálló földek jelenlegi haszonvevői tartsák meg részleteiket örökül, és vételbeli ár fejében 12 évre fölosztva megállapítandó részletekben fizessék le a városnak a puszták egész investutióját, vagy is a már eddig beruházott 842.130 pft 51 4/5 xrt, s az ezután még megváltandó rész árát is ők viseljék; - s ezúton a pusztákban lévő 705 hold keményfa erdő, 1669 hold nádas rét, 265 hold Tisza, 4860 hold legelő, öszvesen 7500 hold föld, halászat és korcsmáitatás maradjon egészen, és ingyen a városi község javára. És ezen véleményünket következőleg indokoljuk: a) Mert a városi község eddig még soha sem saját hasznára, vagy nyerészkedési célbul szerzetté a pusztákat, hanem mindég az egyes lakosok számára, s azon elvből indulva ki, hogy azon község tehetős, melynek egyes polgárai vagyonossak, és tehetőssek, a község csak előleges fizetést tett, s mint egy hitelét kölcsönözte arra, hogy egyes lakossai