Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét vagyoni helyzetének felmérése 1855-ben

bizonyos évek alatt, részletes lerovás útján téríttsék meg azon nagy summát, mellyet a község többnyire mindég saját hitelére fölvett kölcsönnel előlegezett, - ugyanígy, és ezen célra szerezte a borbási, szentkirályi, és alpári pusztákat is. ß) Mert a városnak már kimutatott kedvező vagyoni állásánál fogva sem oka, sem szüksége nincsen arra, hogy ezen 3 puszta erányában régi gyakorlataiul eltérvén, azokkal másképp bánjék, akár saját nyereségének túlfeszítésével, akár az egyes lakosok túlterhelésével. y) Midőn az 1830-k évben a város belszerkezete tárgyában kelt cs. kir. legkegyelmesebb rendelet ezen puszták jövőjére is némileg kiterjedvén helybenhagyta a község azon szándékát, hogy ezeket az egyesek számára szerzetté, sőt azt is elrendelte, hogy ezen pusztabeli részletek önkényleg többé soha semmi esetben, hanem csak perrel, de a Megyetörvényszékre birtokbul föllebbezhető perrel vétethessenek el az illetőktől - az ezen pusztákat élvező lakosok magukat mint egy biztosítva érzették arra nézve, hogy részleteik a beruházási öszveg aránylagos megtérítése mellett örökük gyanánt kezükben maradandnak, - miután továbbá a város belügyei rendezésében munkálódott megyei küldöttség javallatára, az 1837-k évben kelt cs. kir. legkegyelmesb rendelet azt is jóváhagyta: hogy e puszták új felmérés, és osztályozás alá vétetvén az illető lakosoknak húsz év alatti részletes fizetés mellett örökül kezükön hagyassanak - pusztabeli részieleiknek jutányos áron leendő megszerezhetéséhez ezek némi jogot, s az éivezeüiez bizonyos értéket kötöttek, elannyira, hogy ezen részleteket egymásnak a község s városi tanács befolyásával, jóváhagyásával, sokszor a Megyetörvényszék ítélete alapján, jelentékeny összegekért, adták, vették, cserélték, osztály tárgyává tették, mely úton egyik testvér a város határabeli örököt, másik ezen pusztákbeli haszonbéres földet a jutányos megváltás reményében fogadott el, - az illyetén eljárást pedig maga a község szentesítette, ezen pusztabeli részletek élvezetének értékét statútum által megállapítván akkor, midőn 1842-ben elhatározta, hogy azok az osztozó örökösök között osztály tárgyává legyenek, s ha oly nagy terjelmüek, hogy természetben föloszüiatók, így különben az osztozó testvérek magán, vagy közárverést tartsanak, azok értékére; - sőt tovább ment a városi község akkor, midőn több eseteknél a város saját követelésének behajtásakor, egyébb alap hiányában, ezen pusztabeli részletek élvezetében rejlő jogot, mint valóságos értéket vette végrehajtás alá, és nyilvános közárverés útján adta másnak jelentékeny összegekért: - így nem csak a lakosság igénylett némi jogot, s bizonyos értéket ezen pusztabeli részletek élvezetében, de azt maga a városi község is elismerte, és viszonylag saját érdekében szinte élvezte, s alkalomszerüleg fel is használta. 8) Mindezek mellett azonban nem mellőzhetvén a küldöttség azon körülmény megemlítését: miszerént Kecskemét várossának jelentékeny évi kiadásai közintézetekbeni szembeszökő elmaradása, vagy valamely reménytelen közveszély által történhető károsodás enyhítésére okszerűleg megtakarítandó községi alap szükségessége minden jó polgárnak fő kötelességévé teszi, annál fogva ezen küldöttségnek is óhajtania, véleményeznie kell azt, hogy ezen három puszta örökös átengedésével jelen körülményekhez képest ne csak az azokat átvevő lakosok beneficiáltassanak, hanem viszonylag a községi vagyon is gyarapodjék, melynek értéke, s jövedelme jótékonyan kihasson a többi polgárok javára is.