Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét vagyoni helyzetének felmérése 1855-ben

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét vagyoni helyzetének felmérése 1855-ben A város birtokszerzési politikája Kecskemét a 19. század közepén nagy kiterjedésű, szabadalmazott mezőváros volt a Duna-Tisza közén. Birtoka ekkor mintegy 153.000 katasztrális holdat tett ki. A föld volt az, amely - századokra visszamenően - meghatározta Kecskemét gazdasági, társadalmi helyzetét. A mindenkori városvezetés az egyre szaporodó lakosság megélhetése érdekében permanens birtokszerzési politikát folytatott. A város régtől fogva vétel útján igyekezett a környező pusztákat megszerezni, ha így nem sikerült, akkor bérbe, vagy zálogba vette azokat. 1596 után kezdte Kecskemét a pusztákat bérelni. Ez a törekvés a 17. század közepétől felerősödött. A terjeszkedési politikát a hódoltság idején az a körülmény mozdította elő, hogy a kun puszták lakói egyrészt elmenekültek, másrészt lakosságuk töredéke környező városokba költözött. „Az élet kényszerű tön'énye hozta magával, hogy Kecskemét az elpusztult községek lakosságának befogadása után azok területét is elfoglalta, hogy a megnövekedett számú lakosság életfenntartását az akkori nomád pásztor gazdálkodás mellett biztosítani tudja. "

x A város a pusztákat a magyar és török földesuraktól bérelte. 1642-ben kezdte meg a város a kun puszták tömeges bérlését. Ebben az. évben 6 pusztát, 1670-77 között 9 kun pusztát bérelt Kecskemét. 1683-ban gr. Eszterházy Zsigmond, a nádor helyettese 17 kun pusztát adott bérbe a városnak. 1701-ben pedig már 23 kun puszta volt Kecskemét bérletében. A kun pusztákon kívül ebben az időben Kecskeméthez tartozott: Borbásszállás, Felsőalpár, Szentkirály, Szentlőrinc, Vacs, Tatárszentgyörgy, Felsőágasegyháza, Újfalu, Monostor, Bugac és Pusztaszer. Összesen 34 puszta, melynek területe mintegy 450.000 katasztrális holdra rúgott.

2 A város által bérelt kun pusztákat a török kiűzése után a birtokigazoltatás céljából felállított „Neoaquistica Commissio" (Újszerzeményi Bizottság)

3 elkobozta Kecskeméttől, azokat, mint koronabirtokokat 1702-ben I. Lipót 500.000 forintért eladta a Német Lovagrendnek. Kecskemét tőlük tovább bérelte a területek egy részét 3.500 forint évi bérért. Az Újszerzeményi Bizottság két saját pusztájától is megfosztotta Kecskemétet: Pusztaszertől és Szentlőrinctől. Pusztaszert 1642-ben vette zálogba Kecskemét, majd fokozatosan a tulajdonjogot is megszerezte. Szentlőrinc 1688-ban jutott Kecskemét birtokába, amikor lakosai Kecskemétre költöztek. Grassalkovich Antal királyi koronaügyvéd lehetővé tette, hogy a város még néhány évig használhassa Pusztaszert, Szentlőrincet azonban gr. Koháry István kapta meg a koronától. Koháry hozzájárult ahhoz, hogy Kecskemét továbbra is megtartsa a pusztát meghatározott bérért.

4 ! BALÁSFALVI KISS Barnabás, 1939. 12. 2 Uo. 13. 3 A bizottságot 1690-ben állították fel, a város ügyét 1730-ban tárgyalták. A bizottság működését az 1741:21. tc. szüntette meg. 4 LIPÓTZY, 1935. 31-32.