Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

BÁNKÚTI IMRE A Kiskunság a török hódoltság utolsó évtizedeiben (Dokumentumok 1667-1683)

BÁNKÚTI IMRE A Kiskunság a török hódoltság utolsó évtizedeiben (Dokumentumok 1667-1683) A Duna-Tisza közén fekvő Kiskunság, éppúgy mint a Jászság és a Nagykunság, a mindenkori nádor, mint e kiváltságos kerületek főbírája alá tartozott, aki ezek igazgatását, szolgáltatásaik behajtását az általa megbízott főkapitány révén intézte. A nádori tisztség azonban többször is betöltetlen maradt, ilyenkor a Pozsonyban székelő Magyar Kamara látta el a Jászkunság igazgatását, ugyancsak főkapitányok által. A XVII. század második felében, Wesselényi Ferenc nádor halála után, 1667-től is ilyen helyzet állott fenn. Ekkor a Magyar Kamara megbízásából egészen 1683-ig krasznahorkai Andrássy Miklós végezte a főkapitányi teendőket. A Jászkunságból hozzá futottak be a lakosság különböző beadványai és levelei, s ezek az értékes források még 1871-ben is megvoltak a szlavnicai Gáspár család levéltárában (Szlavnica = Szalonca, Trencsén m.) A sors azonban nemcsak a XVII. század utolsó harmadában volt kíméletlen a Jászkunsághoz, amikor török, tatár, német és magyar csapatok pusztították a vidék helységeit, hanem a XX. században is: ezek a dokumentumok a Sándor-család levéltárával együtt 1945-ben az Országos Levéltárban elpusztultak. Az általunk alább közlendő 12 e korbeli irat csak véletlenül, egy XIX. századi (szabálytalan és dilettáns) levéltári rendezés révén maradt fenn. Ezek közlése tehát a helytörténeti kutatás számára komoly segítséget nyújt, ismerve ezeknek az évtizedeknek gyakran hézagos forrásanyagát. A Kiskunság több, egymástól különálló részből állt, az északi-nyugati rész, amelyre ezek az iratok vonatkoznak, négy települést foglal magába: Kunszentmiklóst, amely a processus székhelye volt, Szabadszállást, Fülöpszállást, és fenn északabbra a Duna mellett, a Ráckevi szigettel átellenben Kiskunlacházát. Ma ez az egyetlen kiskun helység, mely Pest megyéhez tartozik. Természetesen nem célunk ezen helységek történetének tárgyalása, a helytörténeti kutatások segítsége céljából az alább megadott irodalom tartalmazza azoknak a műveknek a jegyzékét, amelyeket a történettudomány napjainkig produkált a Kunság történetéről.

1 *** Az iratokat szöveghű közlésben adjuk, s a szöveg olvasását és megértését jegyzékkel segítettük. Saját szövegünket kerek zárójelbe tettük, a szögletes zárójelek az eredeti szövegből valók. Valamennyi irat eredeti. Lelőhelyük: Magyar Országos Levéltár Magyar Kamara Archívuma. E 213 Városi és községi pecséttel ellátott iratok 6.cs. 1 KOSÁRY Domokos, 1970. - TÁLASI István, 1977. - SZAKÁLY Ferenc, 1983. - FENYVESI László, 1987. SZAKÁL Aurél, 1995. - IVÁNYOSI Szabó Tibor, 1998.