Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

TÓTH ÁGNES A magyarországi németek története a hazai történetírásban 1945 után

témájává vált. Oldódott az érintettek évtizedekig tartó hallgatása, görcsös félelme is. Ennek következtében több visszaemlékezés, önéletírás jelent meg, amelyek nemcsak a társadalom szélesebb rétegeinek érdeklődésére tarthattak számot, de a történeti szakirodalmat is sok használható adattal gazdagították. Az előző évtizedben elindult kutatások első eredményei a '80-as évek első felében jelentek meg. Ezeknek a tanulmányoknak, és regionális földolgozásoknak - amelyek szerzői a még mindig korlátozott kutatási lehetőségeket maximálisan kihasználva dolgoztak - a középpontjában elsősorban hazai németségünk háború alatti magatartásának, a II. világháborút követő telepítések, népmozgások kül- és belpolitikai hátterének vizsgálata állt. Figyelemre méltó eredményeket hozott a '80-as évek második felében a területi levéltárakban őrzött közigazgatási és szakigazgatási szervek irategyütteseinek kutatása, amelyek nyomán már részben ismertté vált a hazai német nemzetiségű lakosság kitelepítésének módja, egyes szakaszai és számbeli nagysága. Az ezzel kapcsolatos törvények és rendeletek áttekintése megmutatta, hogy a jogi hézagokkal, hiányosságokkal bíró jogszabályok milyen sok visszaélésre és önkényes értelmezésre adtak lehetőséget. A korabeli sajtóban megjelent cikkek elemzése pedig rávilágított a német nemzetiségűekkel szembeni intézkedések kampányszerű, manipulatív, érdekérvényesítő voltára.

1 Ebben az időszakban már szép számmal kerültek nyilvánosságra a Németországba kitelepítettek által közzétett egyéni vagy csoportos memoárok, dokumentumgyűjtemények elsősorban családi „levéltárak" anyagára építve -, amelyek eltérő látásmódjukkal új megközelítésekre hívták fel a figyelmet. Bár hosszú ideig számos módszertani kérdésben és a fogalomhasználat tekintetében sem közeledtek egymáshoz az álláspontok, sőt sok esetben azok hevesen és kíméletlenül csaptak össze, mégis úgy látjuk, hogy a polemizálásnak ez az időszaka teremtette meg egy későbbi, termékeny eszmecsere alapjait. Mérföldkőnek számít e tekintetben a Budapesten 1987 márciusában megrendezett történészkonferencia. A „300 éves együttélés - A magyarországi németek történetéből" címmel megrendezett konferencián először nyílott lehetősége a hazai történészeknek és nyugati kollégáiknak, valamint a kitelepített németek képviselőinek, hogy nyílt, termékeny párbeszédet folytassanak az évszázados együttélés kérdéseiről. Magától értetődően mind az előadásokban, mind pedig a vitában különösen nagy hangsúlyt kaptak a legújabbkori együttélés - a németek háború alatti szerepe, kitelepítésük, ennek kül- és belpolitikai vonatkozásai, a felelősség problémája - vitatott mozzanatai. Az elkezdődő nyílt, őszinte és elfogulatlan párbeszéd jótékony hatásának köszönhetően a '80-as évek második felében már több valóságfeltáró dokumentumfilm, és szépirodalmi alkotás is foglalkozott a hazai németség tragédiájával. „Az 1980-as évek végén a magyarországi politikai földcsuszamlás egyik csendes és kevésbé látványos melléktermékeként a hazai hivatalos kisebbségpolitikában is gyökeres 13 Az említett témák, a szemléletmód, vagy a forrásbázis révén ebben az időszakban újat hozó tanulmányok, kötetek közül néhány, a teljesség igénye nélkül: Bognár Tibor: Kitelepítés Szülőkből, a második világháború után. In: Somogy Megye Múltjából. 16 (1985). 559-64.; A hazai németségre vonatkozó rendelkezések végrehajtása Szülőkön 1945 és 1949 között. In: Somogy Megye Múltjából. 17 (1986) 109-18.; Nemzethüségi vizsgálatok a Somogy megyei németek körében. 1945-1946. In: Somogy Megye Múltjából. 19 (1988). 30928.; Fehér István: A magyarországi németek kitelepítése. 1945-1950. Budapest, 1988.; Füzes Miklós: A német nemzetiségi mozgalom a Baranyai hegyháton 1934-1944. In: A Dunántúl településtörténete. 5/1. kötet Pécs, 1982.; Zielbauer Gyögy: Politikai viszonyok és az 1945-ös nemzetgyűlési választás Észak-Nyugat-Dunántúl német községeiben. In: Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei 5. (1986). 137-53.; Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944. In: Baranyai Hely történetírás. (1981). 441-556.; Tóth Ágnes: Telepítések Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945-1948. Kecskemét, 1989.