Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA A Kalocsai Iskolanővérek kínai missziója 1926-1948

Az első világháború is igen súlyos károkat okozott a katolikus missziókban, a hittérítőket vagy katonai szolgálatra hívták be, vagy elűzték, internálták, így a misszionáriusok nélkül maradt területeken megbénult a missziós tevékenység. A hitterjesztő munkát ért károk helyrehozatalában elsősorban a pápák tettek sokat. XV. Benedek 1919-ben kiadott missziós enciklikájában legfőbb feladatként a bennszülött papság kiképzését jelölte meg. A missziós munka fellendítésében nagy szerepet játszott XI. Pius pápasága is,

24 ő ugyanis legfőbb feladatai közt tartotta számon a missziós ügy népszerűsítését és támogatását. Ennek érdekében 1922-ben missziós kongresszust hívott össze Rómában,

25 az 1925-ös Szentévben pedig a Vatikánban hatalmas missziós kiállítást rendeztetett. Az 1926-ban kiadott missziós körlevelében a püspököket felszólította a missziók ügyének előmozdítására, a papságot és a híveket pedig a missziók minden lehetséges módon való támogatására kérte. A bennszülött hierarchia kiépítését mozdította elő azzal, hogy 1926 októberében hat kínai származású püspököt szentelt föl a Szent Péter bazilikában."

6 A két világháború között fellendült a missziós munka. Az egyház a bennszülött papság kiképzése mellett a hazai nyelvű és szellemű vallásos irodalom, valamint a hittudomány fejlesztésére is törekedett és igyekezett minél nagyobb anyagi erőforrásokat biztosítani a missziók számára. Érthető tehát, hogy 1925-ben, a missziók egyház általi erőteljes felkarolását látva, miért adott a Kalocsai Iskolanővérek általános főnöknője kedvező választ egy kínai misszió alapítására vonatkozó felkérésre. A Kalocsai Iskolanővérek bekapcsolódása a missziós tevékenységbe A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek társulatának gyökerei a 16-17. század fordulóján Fourier Szent Péter és Boldog Alix Le Clerc által létrehozott Miasszonyunkról nevezett Agostonos Kanonisszák kongregációjáig nyúlnak vissza. A nevezett szerzetes társulat egyik ágaként alakult ki a működését Bajorországban megkezdő, de az évek során Csehországba is eljutó Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek kongregációja. Magyarországra Kunszt József kalocsai érsek hívta meg 1860-ban a Csehországban sikeresen működő apácákat, akik később szervezetileg elváltak az anyaháztól és létrehozták az önálló, Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek társulatát.

27 A szerzetesnök célja „a felebaráti szeretet gyakorlása a leányifjúság nevelése és tanítása által, a katolikus egyház szellemében és elvei szerint."

28 A nővérek, kalocsai megtelepedésük után sorra alapították zárdáikat, először csak a kalocsai egyházmegyében, majd annak határain túl is. Az általuk vezetett intézmények nagyrészt tanintézetek voltak (elemi és polgári leányiskolák, elemi és polgári iskolai tanítónőképző, óvónőképző, mezőgazdasági lányközépiskola), de működtettek óvodákat, árvaházakat is, ideiglenesen vezették a kalocsai papnevelő-intézetben a konyhát, az érseki kastélyban a konyhát és a mosóházat. A társulat tagjai - feladatuk és működésük szerint - két csoportba tartoztak: az iskolás nővérek tanítottak, ők viselhettek házfönöknői, gondnoknői, jelölt- illetve újoncmesternöi 4 XI. Pius pápasága: 1922-1939. 2> A kongresszust a Hitterjesztési Kongregáció megalapításának 300. évfordulója tiszteletére hívták össze. 2h SZÁNTÓ Konrád, 1988. II. 539., 639. 27 A társulat részletes történetére vonatkozóan lásd: FRANZ Mária Terézia, 1925.; ÓNODI Márta, 1999. 9-14. 2S A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) XII. 6. A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Szerzetes Társulatának iratai (a továbbiakban: XII. 6.) A társulat szabályai. 1930. 2.