Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA A Kalocsai Iskolanővérek kínai missziója 1926-1948

tisztet, míg a házi nővérek a zárdák, iskolák és internátusok tisztántartásával, mosással, főzéssel, kerti és házkörüli munkákkal foglalkoztak. A társulat élén az általános főnöknő (Tisztelendő Anya) állt, tanácsadó és segítő testülete a kormányzótanács volt. A társulat tagjaiban már régóta érlelődött a missziós hivatás. A nővérekre már 1899ben nagy hatást gyakorolt egy magyar jezsuita hithirdető, aki Afrikában tevékenykedett és a néger missziók érdekében Kalocsán is agitált. Az akkori általános főnöknő

29 azonban még nem látta elérkezettnek az időt egy missziós vállalkozásra. 1915-ben, ugyancsak missziós céllal néhány nővért kértek Bulgáriába, de az első világháború megakadályozta a terv megvalósulását. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a társulatot a feloszlatás veszélye fenyegette, ekkor merült fel újra a külföldi missziókban való részvétel gondolata, de a politikai helyzet akkor sem kedvezett az ügynek. Az 1920-as években azonban több olyan hatás is érte a nővéreket,

30 amelyek egyre fokozták egyes nővérekben a missziós hivatás utáni vágyat. A nővérek Szarvas Miklós, Kínába induló első magyar jezsuita misszionárius búcsúztatásakor, - majd később levélben is - kérték őt, hogy ha a misszióban leánynevelőintézetet alapítanak, akkor gondoljanak a Kalocsai Iskolanővérekre.

31 Mikor a kínai misszió elöljárói szerzetesnőket akartak letelepíteni Tamingban és erre sem francia, sem amerikai nővérek nem vállalkoztak, akkor a magyar hithirdetők révén azzal a kéréssel keresték meg a Kalocsai Iskolanővérek társulatának általános főnöknőjét,

32 hogy a társulat küldjön Kínába missziós nővéreket.

33 1 9 25-ben azonban, amikor a felkérés hivatalos formában is megérkezett Kalocsára, a társulat éppen nehéz helyzetben volt. Az I. világháborút lezáró békekötések értelmében ugyanis Magyarország jelentős területei kerültek a szomszédos államok fennhatósága alá, így a nővérek Bácskában működő zárdáit a szerbek felügyelték. Az általános főnöknő és a kormányzótanács feladatát nehezítette, hogy nem tudtak érintkezni a Bácskában maradt nővérekkel, nem tudták őket az iskolák igényei és szükségletei szerint disponálni, nem utazhattak szabadon a két ország között. Magyarországon gondot okozott a tanerők megfelelő szétosztása, az üres helyek betöltése. Ezért is figyelemre méltó, hogy az általános főnöknő mégis hajlandónak mutatkozott eleget tenni a jezsuiták azon kérésének, hogy a Kalocsai Iskolanővérek közvetlenül is vállaljanak részt a magyar egyház missziós tevékenységében. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a jezsuiták miért éppen a Kalocsai Iskolanővérekel kérték fel a kínai misszióban való részvételre. Válaszul szolgálhat az a tény, hogy 1925-re a társulat Magyarország több megyéjében is vezetett különböző intézményeket, amelyek - a lakosság és az egyházi elöljáróság szerint is - sikeresen működtek. Az iskolanővérek székhelyükön, Kalocsán nemcsak az érsek, hanem az ott működő jezsuiták látókörébe is hamarabb bekerülhettek, mint az egyházi szempontból kevésbé frekventált helyen működő hasonló kongregációk. Végezetül személyes motívumok is szerepet játszhattak a Kalocsai 29 Franz Mária Terézia (1825. november 14. - 1911. június 24.) a társulat első általános főnöknője. Már Csehországban is főnöknő volt, a társulat Magyarországra telepedésében és önállósodásában nagy szerepet játszott. 30 Ilyen hatásoknak tekinthetők többek között például dr. Pál Mátyásnak, a kalocsai intézet lelki igazgatójának missziós beszédei. 1922-ben Szarvas Miklós jezsuita atya Kínába utazása és onnan érkezett rendkívül érdekes levelei, 1924-ben néhány nővér missziós kurzuson való részvétele stb. 11 SZARVAS Miklós, 1935. 219-220. 12 Hbben az időben a Kalocsai Iskolanővérek általános főnöknője: Bleilőb Mária Bernárda (1857. február 3. 1939. január 22.), a főnöknői tisztséget 1911 és 1933 között viselte. 33 „Jézus Társaságának magyar rendtartománya külön missziós területet kap Kínában, amelyet fokozatosan a jezsuita magyar misszionáriusok vesznek át. A női nem megtérítése és keresztény szellemben való nevelése a szerzetesnők munkáját nem nélkülözheti. " BKMÖL XII. 6. A kínai misszió iratai 1925-1926/17. Felhívás a magyar katolikushoz a kínai missziók támogatása ügyében.