Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)
KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA A Kalocsai Iskolanővérek kínai missziója 1926-1948
közül fontos megemlíteni az 1822-ben alapított Hitterjesztés Egyesületét, amely eleinte csak francia, később azonban nemzetközi jellegű és elterjedésü intézmény lett. Többek között ekkoriban, 1843-ban jött létre Jézus Gyermekségének Társulata is. Az egyesületek tagjai imáikon kívül adományaikkal is segítették a hithirdetőket. 16 A kínai katolikus missziókat nagyrészt elpusztították ugyan a 18. században elkezdődött üldözések, de a kereszténységet, a keresztény híveket nem tudták teljesen megsemmisíteni. Amikor a hódító politikát folytató, a két ópium háborút 17 kirobbantó európai hatalmak követelésére a kínai kormány szabad vallásgyakorlatot és a misszionáriusok számára letelepedést engedélyezett (1860), a missziók újból felvirágoztak. A fellendülést az idegenes kereszténygyülölet sem tudta megakadályozni. A legsúlyosabb üldözések közé tartozott az 1870-es tiencsini vérfürdő 18 és az 1899-190l-es „boxerlázadás". 19 A missziókat ért veszteségek ellenére a keresztény hit terjeztése szépen haladt. A jezsuiták csak 1842 -ben tudtak visszatérni Kínába, de 1850-ben a joghatóságuk alá tartozó területen a hívek száma már elérte a 70.000-et. 20 A külföldről érkezett hittérítőkkel együtt nőtt évről évre a kínai papok, szerzetesnők, katekéták száma, akik azon fáradoztak, hogy meggyökereztessék a katolicizmust az országban, ahol 1912-ben a hívek száma 1,4 millió, a bennszülött papságé pedig 724 volt. XIII. Leó pápa a missziós körzetek számát 15-re emelte. 21 A köztársaság kikiáltása óta" 2 Kína állandó forrongások színhelye lett. Bár az új alkotmány biztosította a vallás szabad gyakorlatát, de a belháborúk, a mindenfelé garázdálkodó fegyveres rablóbandák és a túlzó nacionalizmus megnyilvánulásai nagyon sok kárt okoztak a misszióknak. Ezeket növelték a járványok, az éhínségek és a gyakori árvizek. 23 16 SZÁNTÓ Konrád, 1988. II. 423-424. 17 A angolok ópiumot termesztettek Indiában és ezt Kínába exportálták, amiért ezüsttel fizettek a kínaiak. Az angoloknak jól jövedelmező, hivatalos ópiumkereskedelem betiltása után tovább folytatódott az ópium illegális csempészése. A kínai császár megbízottja 1839-ben az európai kereskedőket az ópiumkészletek átadására és az ópium-behozatal megszüntetésére szólította fel. Az angolok háborúval válaszoltak [ún. első ópiumháború (1840-42)]. A háború bizonyította az európai fegyverek fölényét, az 1842-ben megkötött nankingi békében Kína átengedte az angoloknak Hongkongot, kereskedelmi koncessziót adott öt szerződéses kikötőnek. 1844-től hasonló „egyenlőtlen szerződéseket" kényszerítettek Kínára (vám, közigazgatás stb). A második ópiumháború (vagy dzsunkaháború) 1856-ban amiatt tört ki, hogy egy dzsunka visszaélt a brit lobogó használatával. Az európai hatalmak győzelmével végződő háborút először az 1858-ban aláírt angol-kínai, francia-kínai ún. tiencsini szerződés zárta le (Anglia és Franciaország jogot kapott diplomáciai küldöttségek tartására Pekingben, a brit és francia állampolgárok szabad közlekedési és hajózási jogot, a keresztény hittérítők korlátlan tevékenységi jogot kaptak, a kereskedelem engedélyezése stb.). A harcok kiújulása után, az 1860-ban aláírt pekingi szerződés lényegében az 1858-as szerződés pontjait erősítette meg. KINDER, Hermann - HILGEMANN, Werner, 1994. 369.; JEFIMOV, G. V., [é. n.] 36-67. 18 1870 júniusában idegenellenes megmozdulásra került sor Tiencsinben, amelynek során meggyilkolták a francia konzult, amit európai büntetőakció követett. KINDER, Hermann - HILGEMANN, Werner, 1994. 369.; JEFIMOV, G. V., [é. n.] 415. " A boxerek, a „Ji-ho-csüan" (annyi mint: „A béke és az igazságosság ökle") nevü titkos társaság tagjai váltak az idegenek elleni fellépés fő szervezőivé. Rombolták a nyugati civilizáció behatolása következményeinek tekintett létesítményeket (vasút, távíró), s külföldieket, keresztényeket, misszionáriusokat gyilkoltak meg (többek között a német követet is), ostrom alá vették a diplomáciai negyedet. Nem késett soká a nyolc külföldi nagyhatalom büntetöexpedíciója sem, intervenciós csapataik elfoglalták a korábban boxer-kézen lévő Pekinget, majd véresen leszámoltak a felkelőkkel. 1901-ben írták alá az ún. „boxer-jegyzőkönyvet", amely Kínát nagy összegű jóvátételre kötelezte. KINDER, Hermann - HILGEMANN, Werner, 1994. 369.; JEFIMOV, G. V., [é. n.] 126142.; 20. századi egyetemes történet, 1995. I. 145. 20 PUSKELY Mária, 1998. I. 649. 21 SZÁNTÓ Konrád, 1988. II. 429. 22 1911 októberében tört ki Szun Jat-szen vezetésével a Kína radikális megújításáért indított forradalom, ennek következtében a Mandzsu-dinasztia lemondott a császári trónról és 1912. január l-jén hivatalosan kikiáltották a Kínai Köztársaságot. KINDER, Hermann - HILGEMANN, Werner, 1994. 369.; 20. századi egyetemes történet, 1995. I. 148-149.; JORDÁN Gyula, 1999. 26-32. 23 SZÁNTÓ Konrád, 1988. II. 429.
