Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA A Kalocsai Iskolanővérek kínai missziója 1926-1948

KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA A Kalocsai Iskolanővérek kínai missziója 1926-1948 „Elmenvén az egész világra, hirdessetek az evangéliumot minden teremtménynek" (Márk 16,15) Katolikus missziók Kínában A „misszió" szó egyházi értelemben a keresztény hit terjesztését jelenti az ún. pogány népek között. Az első keresztények a fenti idézet szellemében kezdték meg térítő tevékenységüket és ezt vette alapul az egyház a korai középkorban is, mikor a germán és szláv népek között végzett missziós munkát, de később a keresztes háborúk indítékai között is szerepelt a kereszténység kiterjesztésének gondolata. Az újkori missziók összefonódtak a gyarmatosítási politikával, így a gyarmati rendszerek széthullása a keresztény missziók válságát is magával hozta. A II. vatikáni zsinat szerint a tulajdonképpeni missziós munkát meg kell előznie az egyház karitatív, szociális és kulturális tevékenységének és követnie kell a helyi hierarchia mielőbbi kiépítésének, a bennszülött papság kiképzésének és munkába állításának.

1 A szerzetesek mindig is élharcosai voltak mind a tágabb értelemben vett missziónak (Isten országának hirdetése és építése), mind a szűkebb értelemben vett missziónak (emberek, csoportok, területek evangelizálása, akik ill. ahol még nem ismerik Krisztust)." Kínát is - néhány kivételtől eltekintve - szinte kizárólag szerzetesek evangelizálták. A Kínába érkező első igazi misszionárius, a ferences Giovanni da Montecorvino volt, aki 1294-ben érkezett Pekingbe, ott 34 éven át térített és ő lett Peking első érseke. Később több ferences csoport is indult a fejlődő misszió megsegítésére, de az első ferences kínai misszió 1386-ra megszűnt, alig hagyva valami nyomot maga után.

3 Eredményesebb volt a jezsuiták missziója.

4 Az első két hittérítő, aki 1583-ban Kínában letelepedési engedélyt kapott a jezsuita Michèle Ruggieri és Matteo Ricci volt." A jezsuita misszionáriusok alaposan felkészültek Kína lelki meghódítására. Megtanulták az ország nyelvét, kiképezték magukat az ott kedvelt tudományokban, a matematikában és a csillagászatban. Pater Ricci először a buddhista szerzetesek, majd a tudósok ruhájában tevékenykedett, kínai nyelven fdozófiai művet írt, megrajzolta Kína térképét. Tudományos munkásságát a császár is elismerte, s megengedte neki, hogy Pekingben telepedjen le és templomot építsen. A hitterjesztő és tanító tevékenységének eredményeként 1608-ban 2500-an vallották magukat kereszténynek. Ricci halála után a jezsuiták megszerkesztették a katolikus „kínai rítust", amely a kínai szertartások hozzáadásával, de a lényeg sérelme nélkül módosította az egyház általános liturgiáját. A kereszténység ügye jól haladt előre. 1674-ben már volt bennszülött 1 VALLÁSTÖRTÉNETI kislexikon 1983. 177. 2 PUSKELY Maria, 1998. II. 825-830. 3 PUSKELY Mária, 1998. I. 648-649. 4 A jezsuiták kínai missziójához lásd még: RÁCZ Zoltán, 1974. 89-100. 5 SZÁNTÓ Konrád, 1988. II. 203.