Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
PINTÉR ILONA Adatok Szabadszállás első tagosításához (1785-1813)
három calcaturáinknak és tanyaföldeinknek minden földbirtokos lakosainknak részekre egy tagban leendő .felosztása végett (...) 400 Rh. ft-okban 59 oly ajánlással, hogy azon munkának folytatása alatt a Communitas fogja a Tittl. 60 Urat intertentioval 61 és a mérés munkája alatt annyi napszámosokkal és vecturával, 62 amennyi az időhöz képest megkívántatik és szükséges lészen, provideálni. 63 Tittl. Geometra Úr pedig köteles lészen az egész szántás alá alkalmas s feljebb említett terrénumunkat generális mappára 64 venni, mely mappában minden földbirtokos lakosnak különös birtoka kitétessen, hogy abbúl Liber Fundi 65 is magunk által jó móddal készíttethessen." 6 A munka így hamarosan elkezdődhetett volna, ám a szántóföldek egy tagba történő összevonását ellenzők tiltakozása miatt erre még jó ideig nem került sor. Szujkó János tanácstag vezetésével - ő volt az, aki az 1785. április 7-i tanácsülésen egyedül szavazott a tagosítás ellen - sikerült megakadályozniuk a munka megkezdését. A tagosítás hívei ezt látva úgy döntöttek, hogy perre viszik a dolgot. "A szántóföldeinknek egy tagban leendő osztása csak a mostan tapasztalható károknak, ide s tova való kapkolódásoknak, fáradságoknak, hurcolkodásoknak és költekezéseknek eltávoztatásokra nézve is igen szükségesnek láttatván, ezen dolognak mentül előbb leendő munkába való vétele közönséges 67 akarattal előmozdíttatni jónak és szükségesnek ítéltetett. Ezen közönséges jóra célozó szándéknak mentül hamarább leendő elölmozdítására ezen tanácsi gyűlésből Varga Gergyely és Gózon Sándor érdemes tanácsbeli személyek deputáltatnak 6 oly hatalommal, hogy a földeket egy tagban osztatni kívánó redemptus lakosok személyekben egy alkalmas prókátorra 69 bízzák a dolgot, aki is az ellenkező részt bizonyos terminusra citálja, 70 és processus 71 által ad rectificationem margualis divisionis procedáljon 72 ." 73 A per valóban megkezdődött. Az alperesek 1793 szeptemberében kapták meg az idézést a kiskun kapitány törvényszéke elé. Az alperesi ügyvéd, a kecskeméti Dómján István iratai között megmaradt a perbe idéző végzés, a pert kezdő felperesi beadvány és az erre adott válasz, valamint a későbbi ügyvédi viszontválaszok fogalmazványai. Az alperesek ugyanis nem fogadtak ügyvédet rögtön a per kezdetekor, hanem először maguk válaszoltak a felpereseknek. Mindezeket az iratokat alább teljes terjedelmükben közöljük. 59 rajnai forintban 60 titulált = nevezett 61 élelemmel 62 szekérfuvarral 63 ellátni 64 egységes térképre 65 telekkönyv 66 Tanácsülési jkv. 1792-1798. 57-58., 1793. febr. 21-i ülés 67 közös, együttes 68 küldetnek ki 69 ügyvédre 70 bírósági határnapra idézi 71 per 72 határfelosztás-kiigazításért járjon el 73 Tanácsülési jkv. 1792-1798. 87., 1793. júl. 30-i ülés
