Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

orvos, Bognár Károly kísérleti intézeti kutató, Szabó Lajos gépgyári mérnök, Budavári Antal, a Petőfi Népe Forradalmi Bizottságának elnöke, a sajtó kéviselői, és természetesen sok más meghívott és érdeklődő. Mészöly Gyula megnyitó beszédét a HNF irodájában írta Daczó József, Dallos Ferenc, Farkas József, Pataki Ferenc és Mészöly Gyula. Dr. Orosz László fogalmazta a beszéd bevezető részét, végezte rajta az utolsó simításokat, stilizálta, majd gépbe mondta. Dallos Ferenc és Daczó József egy hat-nyolc oldalas szöveget is összeállított a szakszervezeti teremben, majd Dallos közölte, hogy ez lesz az új testület programja. Délelőtt 11 órakor Mészöly Gyula nyitotta meg a gyűlést, és ő is elnökölt. Elmondta, hogy a HNF kibővítésével akarják létrehozni az ideiglenes nemzeti bizottságot, melynek a rend, a nyugalom, a munka biztosítása lesz a feladata. Ismertette az előre kidolgozott programot és a megye lakóihoz szóló felhívást. Szerinte olyanokat hívtak meg, akik bírják a nép széles rétegeinek bizalmát, de ha jelenlévők ismernek olyanokat, akiknek a személye garancia lehet a célok megvaló­sítására, akkor javasolják a meghívását. Ismertette a javasolt bizottsági tagok rövid életrajzát. Néhányan javaslatokat tettek mások bevonására, erre Mészöly azt válaszolta, hogy nem tartják célszerűnek túlságosan széleskörű bizottság létreho­zását, mert az hátráltatná a munkát. Egyedül a Dallos Ferenc által javasolt két kisgazdát, Hajnal Jánost és Berényi Lajost vették be, a bizottság elnöke pedig Mészöly Gyula lett. Mészöly a megnyitó után felolvasta az ideiglenes nemzeti bizottság programját, aztán vezetőséget választottak. Az elnök Dallos Ferenc lett, a párt és a befolyása alatt áló szervezetek minden korábbi vezetője bekerült a testületbe. Utána felszólalások következtek. Szabó József bádogos kisiparos az adózás és az anyagellátás visszásságairól beszélt, és kérte a kisiparosok elleni sérelmes intézkedések megszüntetését. Magócsi javasolta a "szocialista demokratizmus" kifejezés mellőzését, mert azt a korábbi rendszer melletti kiállásként lehet értelmezni. Kifogásolta Buda Gábor, a korábbi begyűjtési osztályvezető bekerülését a tanács végrehajtó bizottságába. Javasolta, hogy Szentkirályi Frigyes ellenőrizze, hogy ávósok ne kerülhessenek be a nemzetőrségbe. Helytelenítette, hogy még mindig Halanda István határozza meg, kik kerülhessenek be a városi nemzeti bizottságba, illetve a munkástanácsokba. Sürgette a korábbi törvénytelenségek kivizsgálását, valamint egy megyei rehabilitációs bizottság felállítását. Az AVH-val kapcsolatban elmondta, hogy Sz. Tóth Gergelyt azért vitték el október 26-án, mert korábban a kecskeméti helyzetről cikket írt az Irodalmi Újságba, a Vágóhíd Vállalat főkönyvelőjét, Losonczi Lajost pedig három napig fogva tartották, összeverték, aztán mikor kiderült, hogy személycsere történt, egyszerű bocsánatkéréssel napirendre tértek fölötte. Ezt Nagy Ferenc bíró közölte vele. Még mindig vannak a börtönben olyanok, akik igazoltatás következtében kerültek oda. Az ügyészségtől pedig Karácsonyi István jelezte, hogy a hadtestnél Futó elhárító százados sokat kegyetlenkedik. A nép bizalmát úgy lehet megnyerni, ha a törvénytelenségek rehabilitálásának az élére állnak. Elhangzott olyan is, hogy aki kokárdát visel, az reakciós. Ezt állítólag Mező

Next

/
Oldalképek
Tartalom