Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

Imre járási ügyész hangoztatta. Ez sérti az emberek önérzetét. Javasolta, hogy követeljék a kormánytól a magyar ENSZ-küldött leváltását. Akik nem képviselik kellőképpen a magyarság érdekeit, azoknak a leváltásáról okvetlenül gondoskodni kell. Dallos Ferenc "bölcsességet" igényelt a felszólalóktól, "ha mi izgatjuk az embereket, akkor nem nyugalmat, hanem izgalmat keltünk". Ezért javasolta, hogy a kormány nyilatkozatát támogassák, a kormány politikáját helyezzék előtérbe, és ezt a bevezetőben hangsúlyozzák is ki. A bizottságot a forradalom szülte, de valamilyen formát adni kell neki, ezért a felszólalásában leszögezte, hogy nem szüntetik meg a tanácsot és annak végrehajtó bizottságát. A nemzeti bizottság néphatalmi szerv, amely kiválasztás alapján jött létre, és ha a későbbiekben a tanácsokat felszámolják, akkor is kellenek majd néphatalmi szervek, melyek merőlegesen összekapcsolódnak egészen a faluig. A járásokban és a községekben is meg kell alakítani a nemzeti bizottságokat. Az új testület legyen a megye legfőbb államhatalmi szerve, amely utasít, határoz a VB és a tanács felé, és rendelkezik a fegyveres erők felett is. Az állam egységét meg kell tartani. A kormányt kell támogatni, "mert igenis vannak reakciós erők, akik vissza akarják állítani a csendőrszuronyok hatalmát. Nem akarunk polgári demokráciát, nem akarjuk visszaadni az eddigi eredményeket, amelyeket bár hibával, de elértünk." Dr. Orosz László felszólalásában szorgalmazta, hogy a DISZ helyett hozzanak létre új ifjúsági rétegszervezeteket, és diákszövetséget is kell szervezni. Orosz javaslata alapján a pedagógusok felterjesztést fogalmaztak Nagy Imréhez, hogy a fiatalkorúakat ne állítsák rögtönítélő bíróság elé. Búzás János és Tompa Gyuláné tanár vitte el Tóth Ferencnek, a megyei oktatási osztály vezetőjének, aki az aláírások gyűjtését, és a memorandum elküldését megakadályozta. Ezért Orosz László tiltakozott az eljárás ellen. Szabad, többpárti választásokat sürgetett, de a "valóban" szabad megfogalmazást kritizálta, mert ez a korábbi, rákosista, csalásokkal terhelt választások jelzője volt. Helyeselte, hogy sürgessék a szovjet csapatok kivonását, és javasolta, hogy költöztessék ki a szovjeteket, lakásaikat a polgári lakosságnak adják át. Állítólag 400 lakás volt ekkoriban a szovjetek használatában, mikor a városban az egyik legsúlyosabb szociális probléma a lakáshiány volt. A korábban elvett pedagógus árvaház visszaadását is kérte pedagógiai célú hasznosításra. Papp Géza református esperes kérte, hogy az október 31-i református egyházi ünnepre és a katolikus halottak napjára való tekintettel oldják fel a gyülekezési tilalmat. Daczó József a párt és a nemzeti bizottság viszonyát boncolgatta. Elmondta, hogy a megyei pártbizottság olyan utasítást adott a pártszervezeteknek, hogy támogassák a nemzeti bizottságok munkáját, és álljanak élére mindazon nemzeti követeléseknek, amelyek a dolgozók részéről megnyivánulnak. A párt a nemzeti bizottságokkal kapcsolatban semmilyen jogot nem kíván fenntartani. A személyi változásokkal kapcsolatban a döntés a pártszervezeteké és a párttagságé, a nemzeti bizottság csak észrevételeket tehet. "Szeretném megemlíteni a párt helyzetét. Azt hiszem, hogy a legnehezebb helyzetük ezeknek az elvtársaknak van ma. Azért, mert sajnos a párt tagjainak komoly nagy többsége jószándékú, becsületes magyar hazafi. De sajnos ez a Rákosi