Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

egységes, jogilag jól megalapozott, szakszerű központi irányítás alatt álló, polgári közigazgatás létrehozását látták indokoltnak.

3 A velük szemben szerveződött csoport figyelmének központjában a magyar függetlenség kivívása, illetve megőrzése állott.

4 Mivel az előző századok tapasztalataiból azt vonták le tanulságul, hogy a Bécsből kiinduló centralizáló törekvések, a magyar függetlenség csorbítására irányuló szándékok végrehajtásának legfőbb akadályai csaknem kivétel nélkül a nemesi vármegyék voltak, ezeket a szükséges átalakítás mellett feltétlenül meg kívánták őrizni. Mivel a negyvenes években előre törő nemesi ellenzék politikai súlya egyre nőtt, politikai szándékuk már az 1847. évi "ellenzéki nyilatkozatban" egyfajta kompromisszumot eredményezett, és elképzelésük egyre meghatározóbb lett az országgyűlésen belül is.

5 A többször is drasztikusan visszaszorított reformmozgalom kitartó munkájának eredményeként az 1848-as márciusi forradalom hozta meg annak régóta érlelt gyümölcseit. Bár kétségtelen, hogy csak a liberális nemesség kevésbé radikális elképzelései válhattak valóra, mégis Magyarországon ekkor egy polgári állam jött létre, amely ha csak fő vonásokban is de valójában polgári közigazgatást valósított meg. Bár idő hiányában, és a rá kényszerített önvédelem miatt a kormányzat és az országgyűlés több esetben csupán kerettörvényeket hagyhatott jóvá, ezek polgári jellege nem kérdőjelezhető meg. A márciusi forradalmat követően a pozsonyi országgyűlésen igen rövid idő alatt több alapvetően fontos közjogi alapozást el kellett volna végezni. Ehhez viszont sem a nemzetközi, sem pedig a hazai politikai változások nem biztosítottak megfelelő hátteret.

6 Annak érdekében, hogy a nemzeti önállóság és a polgári kormányzat megvalósulhasson, több más területen elkerülhetetlenné vált, hogy súlyos kompromisszumokat kössenek a szemben álló felek. Ezek közé tartozott a polgári közigazgatás kiépítése is. Mégis ennek a kompromisszumnak eredményeképpen a parlamentnek felelős kormány valódi gazdája lehetett az országnak. Magyarország és az örökös tartományok között gyakorlatilag csak personalis uniós kötelékek maradtak. A nemesi vármegye, amely korábban a kiváltságos osztály, a nemesség egyik legfőbb érdekvédelmi terepe volt, alapjaiban átalakult. Fel kell viszont hívni a figyelmet arra, hogy az 1848: XVI. tc-n kívül még néhány olyan törvény született, amelyek alapján a kortársak egy jelentős része azt gondolta, hogy megyéink korábbi alkotmányos 3 Eötvös József, Csengery Antal, Lukács Móric, Szalay László és Trefort Ágoston tanulmányaikon és röpirataikon kívül mindenekelőtt a Pesti Hírlapban fejtették ki ezirányú elképzelésüket. 4 Az ellenzék jelentős részére igen nagy hatást gyakorolt az angol alkotmány, és a francia-belga törvénykezéssel szemben az angol jogfejlődés közelebb állt jövőt formáló elképzelésükhöz. Kossuth is az angol-magyar alkotmányos hasonlóság alapján szállt síkra a magyar megyerendszer megőrzése mellett. URBÁN Aladár, 1981. 26-43. 5 A municipiumok megőrzését szükségesnek tartó politikai csoport Kossuth Lajos körül gyülekezett, és legfőbb törekvésük az volt, hogy a megye korábbi szerepét a törvényhozásban, a közigazgatásban és a bíráskodásban továbbra is megtartsák. 6 Az 1848. április II-én szentesített törvények nem alkottak szervesen felépített alkotmányt. Bár az államszervezetet megújították, több kényszerű kompromisszum megkötésére kényszerült az országgyűlés. Az államhatalmi ágakat nem választották határozottan egymástól szét. A bírói hatalom sem különült el pontosan a kormánytól, illetve az uralkodótól, bár a bírói függetlenséget, ha nem is maradéktalanul, de biztosították. GERGELY András, 1981. 50-53.