Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

IYÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után A polgári forradalom hatása A magyar polgári társadalom és állam létrejöttében minden tekintetben meghatározó szerepe lett az 1848-49-es forradalomnak és szabadságharcnak. Az európai forradalmak nyomása alatt született áprilisi törvényeink lehetővé tették, hogy a rendi társadalom fejlődése és változásai során létrejött közigazgatási rendszerünk is alapvetően megújulhasson.

1 A különféle rendi kiváltságok eltörlése, a törvény előtti egyenlőség, a közös teherviselés, az ősiség felszámolása, a népképviselet elvének elismerése stb. merőben új lehetőségek előtt nyitott utat. Kiemelten hangsúlyoznunk kell, hogy ennek az eseménysornak a jelentőségét elsődlegesen nem csak azok a változások bizonyítják és érzékeltetik, amelyek a nem egészen másfél év alatt végbementek, hanem azok is, amelyek csak a kiegyezés után válhattak valóra. Ma már senki sem kétli, hogy polgári forradalmunknak az egész későbbi fejlődésünkre gyakorolt elementáris hatása annak is köszönhető, hogy azt megelőzte egy rendkívül mélyreható vitákra, szakmai és elméleti előkészítésre vállalkozó közel negyed század, az ún. reformkor. Az országgyűléseken, tudományos körökben, a sajtóban, a kaszinókban és a különféle egyletekben nem csak a gazdaság, a nemzeti függetlenség sorsa és a társadalmi reformok váltottak ki hosszantartó, igen elmélyült és olykor szenvedélyes vitákat, hanem a közigazgatás jövője is. A feudális közigazgatás

2 és a legjelentősebb rendi kiváltságok felszámolásában egyetértők két nagy táborban gyülekeztek. Azok, akik a nyugat-európai demokratikus fejlődés eredményeit, főként pedig az 1831. évi belga alkotmányban rögzült polgári jogviszonyokat látták volna szívesen Magyarországon is, szerették volna gyökeresen felszámolni a rendiséget és vele együtt a nemesi vármegyerendszert is, amely az eltérő okok miatt létrejött, de már minden tekintetben idejét múlt kiváltságok és az ezekből eredő visszásságok egyik legfőbb bázisa lett. Ők, a centralisták, 1 A társadalmi átalakulást célzó törvénycikkek között meghatározó jelentőségűnek bizonyult a IX. és a XIII., amelyek részben az úrbéri szolgáltatásokat törölték el, és a jobbágyokat telkeik tényleges tulajdonosává tették, illetve felszámolták a papi tized szedésének jogi alapját. SPIRA György, 1979.107. 2 1848 előtt az állandó települések jogi formája a (község) falu, a mezőváros, a rendezett tanácsú vagy szabad királyi város volt. Ezek lakossága a községi hatóságot királyi kiváltságlevél vagy földesúri szabadalom, illetve úrbéri szerződés alapján gyakorolta. A földesurak a falvak és a mezővárások igazgatásába és az első fokú jogszolgáltatásába is erőteljesen beavatkozhattak. Ennek jogi hátterét számolta fel az 1848: IX. t.c. MAGYARY Zoltán, 1942. 301.