Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

9. Kunszentmiklósi járás Székhelye: Kunszentmiklós Önálló tanácsú községek: 1. Fülöpszállás 2. Kunadacs 3. Kunpeszér 4. Kunszentmiklós 5. Szabadszállás 6. Tass Közvetlenül a megyei tanács alá rendelt városok: 1. Baja

178 2. Kecskemét A szovjet minta alapján megalkotott tanácsi törvénynek a magyar viszonyok közé elég szolgai módon történő átültetése rendkívül sok gonddal járt. A változások végrehajtatása a központi hatalmi szervek számára éppoly nagy fennakadásokat, súlyos zavarokat eredményezett mint a helyi közigazgatásokon belül. Az egyik igazán nagy skandaluma az lett ennek a "demokratikus centralizmus" elvét naiv merevséggel betartó szisztémának, hogy a városokat a járási tanácsok felügyelete alá helyezte, így a legnagyobbrészt új, "népi" káderekből toborzott, vajmi kevés iskolázottsággal, szakismerettel és közigazgatási gyakorlattal rendelkező, jórész akarnokokból verbuválódott sokaság a maga szintjére húzta le a gyakorta több száz éves önkormányzati gyakorlattal rendelkező városok igazgatását is. Éppen ezért már néhány hónappal később, 1950 nyarán módosítani kellett az 1950. évi I. törvény ide vonatkozó részét!

179 Ennek értelmében nemcsak Baját vették ki a járási tanács irányítása alól, hanem az ország területén több más város is megszabadult a járások nehezen viselt gyámságától, és a megyei tanácsok hatáskörébe került. Az új települések, községek kialakulása több évet vett igénybe. Néhány tanyaközpont, illetve település nem érezte jól magát a hozzájuk-föléjük rendelt társsal, és hamarosan önállósulni akart. így tett Móricgát is, amely 1954. november 8-i falugyűlésen döntött arról, hogy a tőlük 10-12 km-re lévő Szánktól különválnak, és önálló községként működnek tovább, miként ezt már 1947-ben is tervezték.

180 Még igazán be sem fejeződött az új községeknek és a tanyaközpontoknak a megszervezése, amikor már igen komoly működési zavarok jelentkeztek. Kecskemét város és a határában létrehozott öt új község között a szakszerűtlen átszervező munka miatt több tisztázatlan tulajdonjogi, közigazgatási és pénzügyi terület maradt, amelyeket végül is csak hatalmi eszközökkel tudtak elsimítani. Ezek a villongások éveken át ismételten felizzottak. Még 1957-ben is újból kénytelen volt a járási tanács vb. foglalkozni ügyükkel: "A VB. nem ért egyet a kecskeméti Városi Tanács VB. oly irányú javaslatával, hogy Hetényegháza, Helvécia, Lászlófalva, Nyárlőrinc, 178 Először a járási tanács felügyelete alá rendelték, és csak 1950 nyarán vonták onnan ki, és helyezték a megyei tanács ellenőrzése alá. 179 196/1950. (VII. 25.) M. T. sz. r. Ettől kezdve Baján kívül Nagykanizsa, Soporon, Szeged, Karcag és Kisújszállás is közvetlenül a megyei tanácshoz tartozott. 180 BKMÖL XXIII. 22. l/a 50/1955. vb. határozat tette ezt számukra lehetővé.