Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

Városföld községeket, mint önálló községeket megszüntessék, ezen területeket a városhoz csatolják vissza. Esetleg egyetért Ballószög község visszacsatolásával." 181 Mivel még mindig aránytalanul nagy hatáskört hagytak a járások kezében, azok még ezután is sok alkalommal megbénították vagy legalábbis megkeserítették a hozzájuk csatolt városok életét. A legjobb esetben is falusi közigazgatásból bekerült járási tanácsok vb. potentátjai a maguk szintjére próbálták lehúzni a városok gazda­sági és szellemi életét. Ez olyan mérvű politikai feszültségeket, sőt gazdasági visz­szaesést eredményezett, hogy hamarosan újabb módosítás vált szükségessé. Ezért a súlyos közigazgatási melléfogások orvoslása érdekében a pártállam 1954-ben a X. törvény, az ún. második tanácstörvény alapján már valamennyi várost kénytelen volt kiemelni a járások joghatósága alól. Tekintettel arra, hogy a földreform után további 60 ezer újabb tanya épült az or­szágban, közülük pedig több ezer a mai megyénk területén, a soha meg nem oldott tanyakérdés egyre égetőbbé vált. Mivel az MKP, illetve az MDP a mezőgazdaságon belül is a szovjet minta szolgai átvételében látta az ágazat és e területek jövőjét, a kollektivizálás erőltetésével a tanyaközpontoknak és a kisközségeknek a létrejöttét szorgalmazták. 182 A hivatalos álláspont szerint a megoldáshoz vezető utat abban látták, hogy Gazdasági Főtanács 1221/1948. sz. határozatával létrehozta a Tervhi­vatal keretein belül a Tanyabizottságot, amely azután jelentős apparátusával, hosszas üléseivel és jelentős költségekkel olyan tervezetet terjesztett elő, amely 236 tanya­központot jelölt ki az ország területén. Ennek nyomán született meg az 1300/1949. (11.12.) Korm. sz. rendelet, amely ettől kezdve megtiltotta az építkezést olyan külte­rületi részeken, amelyek a központok kialakításának szempontjaival nem estek egy­be. 183 A Tanyabizottság a következő éveken át is sok-sok alkalommal ülésezett, különféle újabb javaslatokat készített, de mivel a "mezőgazdaság szocialista átala­kítása" volt az állampárt távlati célja, teljesen figyelmen kívül hagyták a bizottság tevékenységét. A mind bonyolultabb és súlyosabb társadalmi és politikai üggyé növő tanyakérdés ezen újabb évek alatt egy lépéssel sem került közelebb a tényleges kibontakozáshoz. Az új megyehatárok kialakítása, az ideiglenes, majd 1950 őszétől a végleges me­gyei tanács létrehozása után kezdhette el munkáját Bács-Kiskun megye területén is az új közigazgatási apparátus. 184 Hiába fogalmaztak meg a párt és az állami szervek szép és kevésbé szép szóla­mokat a tanácsok működésével kapcsolatosan, a ráolvasás ezúttal sem járt sikerrel. A gyökeres átállás nyomán jelentkező zavarokat nem lehetett sokáig sem titkolni, sem pedig változatlan formában elviselni. Az ország egészében a lakosság idegenül állt az új apparátussal és főként annak módszereivel szemben, ezért már 1950 nyarán érdemi módosításokat kellett végrehajtani az új beosztáson, szervezeten, majd ezt 181 Indoklás: A fenti községek hosszú harc után lettek önállóak, önállóságuk óta nagymérvben fejlődtek. Az említett községek választói sem értenének egyet a községek önállóságának megszüntetésével. BKMÖL XXIII. 2. 1134-36/1957. 182 Ennek szellemében jött létre az 190 171/1946. (III. 11.) B. M. sz körrendelet is. 183 A későbbi évtizedekben ez a rendelet sokban gátolta a tanyák normális fejlődését, és csak hosszas viták után engedtek merevségén. 184 A megyék közötti határvonalak kialakítása a 4343/1949. (XII. 14.) M.T. sz. rendelet végrehajtására kiadott 5201/4/II - 1/1950. (I. 29.) B. M. sz. és az 5201/1 l/II - 1/1950. (III. 12.) B. M. sz. rendeletek alapján történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom