Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után
A tanácsrendszer Magyarországon a/ A tanácsrendszer kiépítése A tanácsok kiépítéséről szóló törvényt 1950. május 18-án hirdették ki Magyarországon. Ugyanekkor jelent meg a 143/1950. (V.18.) M.t. sz. rendelet is, amely részletesen szabályozta a tanácsok felállításának feltételeit. A törvény egyértelműen leszögezi: "A helyi tanácsok... a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik, biztosítják a tervszerűséget az állami élet minden vonatkozásában, ellátják a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait, valamint általában az államigazgatás helyi tennivalóit. ... A tanácsok ... a MDP vezetésével mozgósítják a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységben való fokozott részvételre." Ettől kezdve tehát szó sem lehet semmiféle helyi önkormányzat lehetőségéről, valós helyi érdekek megszólaltatásáról. A miniszteri indoklás szerint is a törvény "...biztosítani kívánja az államhatalom szilád egységét az országos érdekek érvényesülését, a központi irányítás hatékonyságát. Következetesen kívánja érvényesíteni a demokratikus centralizmust és kiépíteni annak szervezeti és működési biztosítékait." 153 Tehát teljes nyíltsággal, félre nem érthető egyér- telműséggel fogalmazott a hatalom egyik letéteményese: a tanácsok egy nálunk soha nem látott centralizáció, egyetlen politikai párt korlátlan hatalmának megjelenítését és érvényesítését voltak hívatva szolgálni, átvéve ennek a politikai pártnak sajátos belső működési mechanizmusát, a "demokratikus centralizmust" is. Minden kétséget kizáró és tagadhatatlan, hisz ezt nemegy törvény ki is mondta, a tanácsi közigazgatási rendszer időszakában az állam- és a párt apparátusa valójában kezdettől fogva összefonódott. Ily módon jött létre valójában már az induláskor a "pártállam". 1950. június 15-én alakult meg az ideiglenes budapesti tanács, és ekkor tartották meg alakuló üléseiket a megyei ideiglenes tanácsok is. A városokban és a járásokban 1950. augusztus 15-én került sor az ideiglenes tanácsok létrejöttére. Ezek közreműködésével került sor ez év október 22-én a tanácstagi választásokra minden tanácsi szinten, és a választások eredményeként újjáalakultak az addig ideiglenesen működő tanácsok az ország egész területén. 154 Az alkotmány törvény megyei, járási, városi és községi tanácsokat ismer, ezért ezeknek megfelelő testületeket kellett a későbbiekben létrehozni. Az igazgatási területek határainak megvonását a minisztertanácsra bízta. A legfelsőbb végrehajtó hatalom az alkotmány kihirdetése után hamarosan meghozta ezirányú döntéseit. Bár felmerült ezúttal is, hogy esetleg 7-9 kerület létrehozása célszerű lenne, de jól tudták, hogy a magyar közigazgatástól, a magyar lakosságtól minden tekintetben merőben idegen tanácsi rendszer kiépítése akkora változást, oly mérvű munkát követelt, hogy egy nagyobbrészt hevenyészetten verbuvált közigazgatási apparátussal nem lett volna számukra célszerű az átállást tovább nehezíteni egy újabb reformmal. Kétségtelenül azért is döntöttek a megyerendszer megtartása mellett, mivel a különböző kormányzatok évtizedek óta tudatosan növelték a magyar közigazgatáson belül 153 BEÉR János, 1962. 151-156. 154 BEÉR János, 1962. 171.
