Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

Mivel pedig 1870-ben az országgyűlés úgy döntött, hogy "az állami közigazgatás költségeit a következő költségvetési évben a törvényhatóságok saját házipénz- táraikból fogják fedezni", a közteherviselésbe bevont egykori kiváltságos rendeknek és méltóságoknak is sürgős érdeke lett a felhalmozódott teendők és aránytalanságok minél előbbi orvoslása.

70 Tekintettel arra, hogy sokak érdekeit rendkívül erőteljesen érintő változásokról volt szó, az előkészítést igen nagy gonddal végezték. A későbbi évszázad során többen elismerték, hogy a gróf Szapáry Gyula nevéhez kötődő tervezet formájában az egyik leginkább sikerült és leginkább időtálló törvényt készítették elő. Sajnos a régihez történő ragaszkodás, az ebből adódó politikai csetepaték között ennek a korszakalkotónak is mondható tervezetnek több eleme elsikkadt, vagy erősen torzult.

71 Ennek értelmében felszámoltak volna sok életképtelennek minősülő apró szabad királyi várost,

72 megszüntettek volna néhány apró megyét, kiiktatták volna a szomszédos megyékbe ékelődött községek sokaságát, felszámolták volna a korábbi, semmivel nem indokolható feudális gyökerű kiváltságok egész sorát. A Szapáry Gyula által beterjesztett javaslat célja mindenképpen az volt, hogy a közigazgatást olcsóbbá, szakszerűbbé és áttekinthetőbbé tegye, lehetőleg figyelembe véve a történelmi hagyományokat is. E tervezet a törvényhatóságok számát 81-ről 5l-re, a városi törvényhatóságokét 73-ról 25-re kívánta csökkenteni. Fel kívánta osztani két részre a túlnépes megyéket: Pest-Pilis-Solt, Bács-Bodrog, Heves és Külső-Szolnok, Temes és Torontál megyéket.

73 Az egyes megyéken belül a történelmileg kialakult különbségek igen nagyra nőttek. Néhány megye szinte óriási területtel rendelkezett a többihez képest. Ezek között volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun- és Bács-Bodrog vármegye is. Igen jellemző, hogy az előbbi területe 188,87 négyzetmérföld volt és lakosainak száma meghaladta a 775 ezret. Bács-Bodrog terület 178,73 négyzetmérföldet tett ki, és több mint 576 ezer lakosa volt. Tehát Pest megye területe közel tizenegyszer volt nagyobb mint a szomszédos Esztergom vármegyéé, és lakosainak száma pedig mintegy nyolcszor akkora volt. Az ország három legnagyobb megyéjének járásai csaknem nagyobbak voltak mint Esztergom, Turóc vagy Ugocsa megyék egész területe.

74 Ilyen körülmények, ekkora aránytalanságok között egy harmonikusan működő közigazgatási rendszert kiépíteni csaknem lehetetlen volt. Nem lehet tehát véletlen, hogy a század végén megalapozott volt az a vélemény, hogy "vármegyéinkben a jótól a rosszig a kevésbé jótól a kevésbé rossznak legkülönfélébb változataival csaknem 63 féle közigazgatás van".

75 70 Néhány jellemző adat: ajelzett időpontban Torna megye népessége 22 176 lélek volt, míg Pest-PilisSolt megyéé 463 461, Bács-Bodrog megyéé 490 299 fő volt. 71 Maga Szapáry belügyminiszter is belebukott törvénytervezetébe, pedig olyan problémákat lehetett volna vele megoldani, amelyek még máig feszítő gondként terhelik a megyéket. 72 Az aránytalanságokra jellemző, hogy a 73 törvényhatóság közül ötnek a lakossága 1247-2000 között, hatnak 2-3000, tíznek 3-4000, hétnek 4-5000, tizenhétnek 5-10 000 főnyi lakosa volt. Csíkszeredának 1247, Rusztnak 1324, Illyefalvának pedig 1416 lakosa volt. Ugyanakkor a több mint 40 000 lakossal rendelkező Kecskemét csak jelentős vita után kapta meg a törvényhatósági jogot. 73 Az újonnan létrehozandó megyék tervezett székhelye Kecskemét, Szabadka, Karcag, Nagykikinda és Versec lettek volna 74 HENCZ Aurél, 1973. 1 18., 151. 75 A kormány képviselője a törvényjavaslat vitája során hangsúlyozta: "Gyenge kormány még egyetlen államot sem tett naggyá és boldoggá, kárt és veszélyt már akárhányra hozott. Erős kormány és mellette vagy ha kell, vele szemben is, erős parlament: ez képezi minden alkotmányos ország józan