Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
A rendőrség Kecskeméten ezen a napon csatlakozott a forradalomhoz. Kádi Sándor közölte beosztottaival, hogy Kovács őrnagynak, az Országos Rendőrkapitányság politikai osztályvezetőjének utasítása szerint forradalmi tanácsot kell létrehozni. Feladat: az ávósok elhatárolása a rendőröktől, a szovjetek kivonulásának követelése. A titkársági szobában megbeszélést tartottak három pártvezetőségi tag, köztük Ott József jelenlétében. Itt megállapodtak, hogy kilenc tagja lesz a bizottságnak, három a megyei rendőrkapitányságról, három a városiról és három az őrstől. A bizottságban mindössze egy pártonkívüli volt. Elnöke: Imre Gábor, aki régi, 1919-es kommunista volt. Tagok: Donath Tibor, Molnár István, A. Szabó János törzsőrmester, Gubisi József, Markó Ignác. Másnap reggel 7 órára hívták össze a tagokat. Ott József fektette írásba a megbeszélés eredményét, a Petőfi Népében pedig másnap hatpontos közleményt jelentettek meg. 134 A városi tanácson is volt ezen a napon egy megbeszélés, melyen Szabó János felkelő is részt vett. Itt ismerkedett meg Lukács András századossal, a nemzetőrség városi parancsnokával. Ekkor már Szabó is nemzetőr volt, vállalati javaslat alapján került be a szervezetbe. Egyik feladata a Nagykőrösön lakó Matuz György ügyész kísérete volt. Karácsonyi ügyész megbízta egyszer egy volt rab letartóztatásával, máskor pedig Szűcs János, Szarka József és Lengyel István volt politikai foglyokat kellett Soltvadkertre kísérnie. Közös járőrözésben is részt vett, ekkor Szabó rendőr törzsőrmesterrel adott szolgálatot. 135 Október 30-án a városi tanács oktatási osztályán pedagógus városi küldöttgyűlés volt. Minden iskolából érkeztek küldöttek a gyűlésre, akiket még október 26-27-én választottak meg az iskolákban. Még előző nap, tehát október 29-én, igazgatói értekezlet volt a városi oktatási osztályon. Ezen a szakszervezet vezetői is részt vettek, és a megyei oktatási osztály is képviseltette magát. A vita során az orosz nyelv kötelező oktatásának eltörlését, valamint a szabad vallásoktatást követelték a tanárok. Fazekas Ferenc tanfelügyelő elrendelte, hogy az igazgatóknak bizalmi szavazással kell megerősíteniük helyzetüket a tantestületekben. A Katona József Gimnáziumban lemondott az igazgató, Szabó Adorján. Előzőleg kikérte Tóth Ferenc megyei oktatási osztályvezető véleményét, aki szintén javasolta neki, hogy kérjen maga ellen bizalmi szavazást. Nem választottak új igazgatót, hanem egy háromtagú igazgatói bizottságot alakítottak, melynek dr. Orosz László, Szemerei Andor és Szőts Rudolf lett a tagja, Szabó Adorjánt pedig felkérték az ügyek továbbvitelére. A gimnáziumtól Orosz László és Szőts Rudolf vett részt a pedagógus küldöttgyűlésen. Október 30-án a küldöttek 53 tagú Pedagógus Forradalmi Tanácsot alakítottak, és leváltották Székely Jánosnét, a városi tanács oktatási osztályának vezetőjét. Ezután hattagú elnökséget választottak, amelybe dr. Búzás János, dr. Orosz László, dr. Vágó Dezső, Karotsóy Kálmán, Perjési Pál és Pápai Illés került be. Folytatódott a munkástanácsok szerveződése. A Béke szállóban megalakult a Vendéglátóipari Vállalat Munkástanácsa, a titkos választás eredményeként 33 tagú 134 HL BKB B 24/1958. Lukács András pere. Ott József 1957. nov. 30-i tárgyalási jegyzökönyve. Ott József pere a Szegedi Katonai Bíróságon folyt B 390/1957. számon. A jegyzőkönyv egy példányát azonban csatoltak Lukács András peranyagához bizonyítékként. 135 OSZK 412. 20. Fővárosi Bíróság B 2924/1975. Szabó János pere. 1959. jún. 13-i jegyzőkönyv.
