Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
testület jött létre, melynek Benkő Pál lett az elnöke. Délután a Kedves cukrászdában ülést tartottak, melyet a gazdasági vezetők hívtak össze. Denneberg Tibor igazgatót és Érszegi Károly főkönyvelőt megerősítették a tisztségében, viszont Csőszi Sándor igazgatóhelyettest lefokozták árubeszerzőnek. Bánhidi Lambertné személyzeti osztályvezetőt és Hegedűs Lászlót elbocsátották. 136 Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban is ezen a napon került sor a munkástanács megválasztására. Ez nagyon fontos esemény volt a forradalom helyi eseményei között, ugyanis az AKK Munkástanácsa meghatározó szerepet játszott a város forradalmi szervezetei között. A gyár kultúrtermében körülbelül ezer dolgozó jött össze a gyűlésre. A színpadon Domonkos János főmérnök és még néhány más vezető foglalt helyet. Domonkos nyitotta meg a gyűlést, ismertette a rendeletet a választásról. Összeírták, hogy kik legyenek a munkástanács tagjai, illetve Domonkoséknak már előre összeállított névsoruk volt a leendő tagokról. Pullay Béla és mások is élesen tiltakoztak az eljárás ellen, többen özvegy Gábor Józsefné üzemi párttitkárt támadták. Pullay Béla felszólalt, és először tájékoztatót tartott a fővárosi eseményekről, amelyeket a budapesti útja során látott. 137 Utána hangoztatta, hogy az eltelt években rabságban éltek az emberek, ami most megszűnt, és megszűnt az ávó is, úgyhogy legyenek óvatosak, a volt ávósok és besúgók ne kerülhessenek be a munkástanácsba, a becsületes párttagok ellen azonban nem emelt kifogást. Buzdította az embereket, hogy minél többen mondják el véleményüket, éljenek a szólásszabadsággal és jogaikkal, melyek közé tartozik, hogy akár új igazgatót is választhatnak. Fürj Ferenc, a korábbi főmérnök, Szűcs István eltávolítására kért magyarázatot, aki azonban azt mondta, hogy nincs egyetemi végzettsége, ezért nem bánja, hogy leváltották. Ezután Homoki László kezébe vette a magyar zászlót, meglengette, és javasolta, hogy énekeljék el a Himnuszt az elesett hősök tiszteletére. Követelte az orosz csapatok kivonását, szabad választásokat, az MDP betiltását, a norma és a munkaverseny eltörlését, és mindezek kikényszerítésére a sztrájk kihirdetését. Egyébként október 30-tól november 10-ig sztrájkolt a gyár. Egy Mészáros nevű gépgyári küldött biztatta a munkásokat, hogy vegyék kezükbe a gyárat, válasszanak munkástanácsot, mert az igazgató, Nagy László elszökött, félt a következményektől. Javasolta, hogy egyperces néma felállással emlékezzenek a szabadságért elesettekre. Rózsa Sándor elmondta, hogy most jött Budapestről, igazi nemzeti forradalom az, amit látott, három fő követelés teljesítésééért folyik a harc: az oroszok kivonása, az ávósok végleges leszerelése, szabad választások. Gondoljon mindenki azokra, akik azért estek el, hogy az élet emberibbé változzék, hogy ne kényszerítsenek ránk olyan politikát, ami tőlünk idegen. Olyanokat válasszanak, akik valóban a munkások és a nemzet érdekeit képviselik majd. 136 KMB B 1859/ 1959. Benkő Pál pere. 137 Pullay Béla október 22-én ment az Élelmiszeripari Minisztériumba anyagbeszerzési céllal. Október 23-án részt vett a Parlament előtti tömeggyűlésen, majd éjszaka jelen volt a Sztálin-szobor ledöntésénél. Október 24-én az utcán volt a főváros központi részein.
