Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

számára sem a hozzá fűzött reményeket, és több területen még éveken át a régi keretek között folyt a közigazgatás az egész országban, de így is megindult az egyezkedés az udvar és a 48-as törvényekhez ragaszkodó politikai csoportok között. Ennek ellenére egy újabb és még a korábbinál is megalázóbb katonai vereség kellett ahhoz, hogy az uralkodó feladja a polgári Európában mind visszásabb kormányzati módszereit. A magyar polgári közigazgatás a/ A kiegyezést követő változások A csaknem szükségszerű katonai vereségek és a mind súlyosabbá váló gazdasági és a politikai gondok miatt Ferenc József császár is belátta, hogy nem térhet ki a Magyarországgal történő kiegyezés elöl. Bár számottevő presztízsveszteséget jelentett számára, de kénytelen volt kisebb módosításokkal visszaállítani az 1848-as törvényeket, újból megkoronáztatni magát, és kinevezni az újabb felelős magyar minisztérium elnökét. Mivel az önkényuralom idején hozott különféle reformtervek és utasítások érvényüket veszítették, az újabb felelős minisztériumnak gyors és súlyos döntéseket kellett hoznia annak érdekében, hogy Magyaroszágon megvalósulhasson a lakosság többségének rokonszenvét elnyerő polgári jogszolgáltatás és közigazgatás. Az új államszervezet egyik legelső ilyen irányú döntése a bírói hatalom szabályozását célozta, amelyet az 1869:4. tc. rögzített. Bár nem tett mindenben eleget az egykori polgári-liberális elvárásoknak, kétségtelen, hogy a törvény végrehajtása jelentős mértékben emelte a bírói munka színvonalát.

54 Ezzel kialakult Magyarországon a modern polgári jogállam egyik legfontosabb feltétele. A törvény értelmében nálunk is végleg szétvált a jogszolgáltatás és a közigazgatás minden szinten. Ettől kezdve az ítélőbírákat az igazságügyminiszter ellenjegyzésével a király nevezte ki. A törvény szabályozta, megfelelő képesítéshez és kellő gyakorlathoz kötötte a jogszolgáltatásban való részvétel feltételeit.

55 Ezzel a törvénnyel az alsó és középszintű közigazgatás végleg mentesülve az ezeken a szinteken korában rá nehezedő jogszolgáltatás terheitől, a polgári viszonyoknak jogilag megfelelőbb, színvonalasabb és mindenekelőtt szakszerűbb munkát tudott végezni. Tekintettel arra, hogy a közigazgatás gyakorlatilag minden állampolgárt érintett, ennek a területnek a reformja került a kiegyezés után leginkább a figyelem központjába, és hosszú időn át a politikai ütközések legfőbb területe lett és maradt. A tervek sora készült, el és került a közvélemény és az országgyűlés elé. Miként a reformkorban, ekkor is két nagy tábor ütközött egymással. Az egyik, a municipialisták örökébe lépve, és Kossuth tekintélyét is felhasználva, valamelyest 54 Még mindig kísértett a vármegye mindenhatóságának biztosítására való törekvés. Kossuth 1851-ben, az emigrációban elkészített egy tervezetet, amelyhez hívei erőteljesen ragaszkodtak. Csak jelentős belső harcok után sikerült a kormánynak célját elérnie. 55 CSIZMADIA Andor, 1976. 101-106.