Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

önálló megyét hoztak létre, amelynek központja előbb Kalocsa, majd hamarosan Kecskemét lett. 48 A határ nagyjából a Dömöstől Újszászig húzódó vonal mentén alakult ki. Ide csatolták a Kocsér és Karajenő pusztát is. A Pest megye területéhez tartozó Jánoshidát a Jász-Kun kerülethez csatolták. Tószeg és Paládics viszont Pest megyétől Szolnokhoz került. Pest-Solt megye lényegében az egykori Solt széket és a Kecskeméti járást foglalta magába. Az 1854. évi véglegesnek szánt megyebeosztás csak annyiban tért el a korábbi­tól, hogy Kőcsert és Karajenőt visszaadták a Jász-Kun kerületnek. Ujabb változást jelentett az is, hogy 1857-ben Ferenc József császár országjárása során Kecskemétnek szabad királyi városi címet adományozott. Tekintettel arra, hogy a mezőváros nem a törvényesen megkoronázott királytól kapta ezt a címet, gyakorlatilag nem élhetett vele. A kiegyezés után sem volt tekintettel az országgyű­lés erre a császári adományra. A Kiskunság területén is számottevő változásokat hajtottak végre. Az egykori három jászkun kerületből Jász-Kunság néven 49 egy olyan közigazgatási egységet hoztak létre, amely erőteljes tagoltsága ellenére önálló megyeként működött, és az egyes kerületek megszűnése után 1850. január 21-től területén öt járás alakult. 50 Az egykori Kiskun Kerületen belül Kunszentmiklós és Kiskunfélegyháza központtal hoztak létre két járást. A Jász-Kunság mint közigazgatási egység magába foglalta a korábbi kerületeken kívül a Pest-Pilis-Solt megyéhez tartozó, de a Kiskunságba beékelődött Kömpöcöt és Péteri pusztát is. 51 Átmenetileg viszont, miként erre már utaltunk, elcsatolták tőle Kőcsert és Karajenöt, amelyeket 1854-ben kapott azután vissza e kiváltságos kerület. Bár a Jász-Kunságon belül az egyes települések igazgatása ebben a szakaszban is formailag változatlan maradt, a korábbi kiváltságos mezővárosi rangjukat elvesztet­ték, és valamennyi helység községgé vált." Érthető, hogy a hagyományokat és a társadalmi igényeket figyelmen kívül ha­gyó, a császári alapelvek szerint végrehajtott bürokratikus kormányzás csak igen nagy zökkenőkkel működhetett, és Bécsben is komoly csalódásokat okozott. így azután elkerülhetetlen volt az, hogy néhány év múltán az olaszországi háborús vere­ség és a súlyos gazdasági nehézségek nyomán feltörő belpolitikai feszültség újabb változásokat, reformokat tett szükségessé. 1860-ban hosszas előkészítés után jelent meg az ún. októberi diploma, 53 amely nyomán a korábbi rendeletek egész sorát vonta vissza a központi kormányzat. Ez a lépés viszont nem hozta meg egyik fél 48 Kalocsán, majd Kecskeméten megyetörvényszék is működött 1861-ig. GALGÓCZY Károly, 1876. 37 49 MAGYARY Zoltán Jász-Kunmegye elnevezést használ. 1942. 295 50 A járásoknak sem a rendiség idején, sem a polgári korban nem volt önkormányzatuk, ezért nem lehetett testületi szervük sem. A járások lényegében a megyék dekoncentrált szerveként működtek. MAGYARY Zoltán, 1942. 274. 51 A racionalizálásra történő hivatkozás mellett nehezen magyarázható a közigazgatási területek átszabásakor követett néhány eljárás. Kétségtelen, hogy a korábbi kiváltságos helyek közül a Szepességet, a hajdúvárosokat és a székely székeket sorra felszámolták. Még a szász universitast is megszüntették. Ezzel szemben a Hármaskerületet. bár igen szétszórtan terült el, és nem is egy megye területén feküdt, meghagyták, és még korábbi székhelye, Jászberény is változatlanul megmaradt. GYALAY Mihály, 1985. Bevezető tanulmány. 52 BÁNKI NÉ MOLNÁR Erzsébet, 1995. 149-155. 53 Eredetileg ez is "pátens" lett volna, de gróf Szécsen Antal tanácsára a gyűlöletessé vált pátens szót diplomára változtatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom