Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

tériumból, hogy ne lövessen. A két megyei pártvezető, Daczó József és Ördög László talán reménykedett valamilyen tárgyalásos úton elérhető politikai megoldásban. Ezt látszik alátámasztani, hogy már ekkor javaslatot tettek a megyei forradalmi bizottság létrehozására. Ezzel a lépéssel talán elkerülhető lett volna a súlyos véráldozat, melyet a hamarosan meginduló katonai akció követelt. A néhány nap múlva megalakuló forradalmi közigazgatási szervekbe pedig sokkal nagyobb eséllyel juttathatták volna be a kommunista jelölteket. A védelmi bizottság többsége azonban a katonai vezetők nyomására elutasította Daczó és Ördög felvetését, és a katonai fellépés mellett döntött.

60 Az események irányítása Dallos Ferenc

61 és Gyurkó Lajos kezébe került. Elítélték, és katonai fellépéssel verték le a felkelést.

62 Daczó József Budapestre vitette a családját.

63 Gyurkó Lajos egyébként ezen a napon Szabó Sándor elhárító osztályvezető és Németh Károly Csongrád megyei párttitkár egyetértésével Szegedre vonatkozóan is kiadta a tűzparancsot. Mikor a katonai fellépés mellet döntöttek, ami nagyjából a szovjet emlékmű megrongálása után, de az is lehet, hogy a börtön és a rendőrség elleni támadás idején történt, délután 4 óra körül Dallos Ferenc, a megyei tanács VB elnöke felhívta telefonon Gyurkót, és követelte a honvédség fegyveres beavatkozását. Ekkorra tájékozódtak, hogy más megyékben már alakultak nemzeti bizottságok, és hogy a kormány elismerte ezeket.

64 Dallos kérte Gyurkót, hogy küldjön a megyei tanácshoz olyan vezető tisztet, aki karhatalmi egységekkel rendelkezik, és a beavatkozást irányítja. Gyurkó ezt megígérte. Egy órával később jött Gyulai Mihály ezredes, a hadtest parancsnokhelyettese, és közölte Dallossal, hogy értekezletre jött. Dallos elmondta neki, hogy nem erről volt szó, hanem beavatkozásról, és felszólította Gyulait, hogy a Gyurkóval történt megállapodás értelmében intézkedjen a fegyveres közbelépésről. Gyulai ezredes ekkor közölte, hogy nem áll rendelkezésére megfelelő erő, és különben sem lát okot a beavatkozásra, mert a városban viszonylagosan rend van. Dallos ekkor ismét felhívta Gyurkót, közölte, hogy Gyulai nem hajlandó beavatkozni, és újból követelte a honvédség fellépését. Ezután vonult fel a hadsereg tankokkal, géppuskákkal, fegyveres egységekkel, és kezdődött meg a tömeg lövetése. A megyei tanács épületének védelmét megszervezte a VB. Este 9 óráig fegyvertelenek voltak, jóllehet már napokkal korábban kértek fegyvereket. De ekkor megérkeztek a géppuskák, golyószórók, kézigránátok, a tanács dolgozóiból kiválasztott kommunisták és megbízható pártonkívüliek kapták meg ezeket, és ettől kezdve őrséget adtak.

65 A megyei tanács épületét azonban senki sem támadta meg. Az emlékmű megrongálása után kétfelé oszlottak a tüntetők. Egy részük a 60 MOL 288.f. 21/1957/5. 61 BKMÖL XXIII. 2. c. 1098/1957. "Dallos Ferenc és Varga Jenő elvtársak, látva az eseményeket, a megyei párt végrehajtóbizottságához mentek és igyekeztek a rend fenntertása érdekében újabb intézkedéseket megtárgyalni. A párt vezetői, Daczó József cs Ördög László akkor már nem voltak cselekvőképes állapotban. Ezt látva úgy határoztunk, hogy a karhatalommal és általában a vezetéssel kapcsolatos teendőket a tanácsnál döntjük el. A párt említett vezetői Dallos és Varga elvtársakkal a megyei tanácshoz jöttek át." 62 Fővárosi Bíróság Irattára, B 836/1958. dr. Magócsi Géza pere. Petőfi Sándor 1957. jún. 10-i tanúvallomása. 63 BKMÖL Az MSZMP BKMB Archívuma. 1956-os gyűjtemény, szn. irat. Bognár József beszámolója. 64 MOL 288.f. 21/1957/5. 65 BKMÖL XXIII.l.b. 210/1957.