Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

KEMÉNY JÁNOS Baja város közoktatásügye a tanfelügyelő közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéseinek tükrében 1876-1890

A jelentés szerint 1884/85-re 16-ra csökkent az iskolák száma, holott 1883-ban indult az iparos- és kereskedőtanonc-iskola, emiatt az iskolák számának a növekedése lett volna természetes. A tanfelügyelő a jelentésében nem indokolja a változást. A vizsgált években tehát az elemi népiskolák között döntő súlyuk volt az egyházi iskoláknak, amelyek fenntartásának terheit azonban döntő részben nem az egyházak viselték, hanem a város. 21A város és az egyházak részesedése az iskolafenntartási költségekből 1876-1885 között Tanév Az éves költségvetés összege Ebből városi segély Egyházi segély Tanév it ft % ft % 1876/77 22.557 11.404 50,5 5.715 25,3 1877/78 24.339 14.758 60,6 1.900 7,8 1878/79 25.259 11.965 47,3 3.590 14,2 1879/80 26.099 13.613 52,2 4.877 18,7 1880/81 26.478 14.627 55,2 5.318 20,0 1881/82 29.443 16.549 56,2 5.696 19,3 1884/85 33.177 19.541 58,9 6.543 19,7 A város tehát az iskolafenntartásra fordított összegnek több mint a felét biztosította, az egyházak pedig kb. az egyötödét. Az iskolafenntartási költségek legnagyobb részét, rendszeresen több mint 80 %-át a tanítói fizetések tették ki. Az iskolák fűtésére, takarításárajavítására 5-10 %-nyi összeg jutott, tanszerekre mindössze 1-2 %. 3/ Az iskolák éves kiadásai 1876-1885 között Tanév Az iskola éves kiadása forintban Tanév a tanító fizetése fűtésre, tisztításra, javításokra tanszerekre szegény gyermekek tankönyveire egyebekre összesen Tanév rendes segéd fűtésre, tisztításra, javításokra tanszerekre szegény gyermekek tankönyveire egyebekre összesen 1876/77 17.880 282 2.775 940 100 500 21.040 1877/78 20.143 300 2.431 1 15 100 1.250 24.339 1878/79 21.878 300 1.168 173 500 1.240 25.259 1879/80 21.716 450 2.403 298 214 1.018 26..099 1880/81 22.209 300 2.542 345 236 846 26.478 1881/82 24.824 550 2.266 295 889 619 29.443 1884/85 29.171 200 2.194 349 967 296 33.177