Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

KEMÉNY JÁNOS Baja város közoktatásügye a tanfelügyelő közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéseinek tükrében 1876-1890

Az iskolaépületek célszerűségét gyakran említi jelentéseiben a tanfelügyelő. Számukról és környezetükről az alábbi táblázat ad képet. 4/ Az iskolák épületeire vonatkozó adatok 1876-1885 között Tanév Az iskola Tanév épülete épületében van épülete mellett van Tanév a község tulajdona bérelt tanterem tanítói lak faiskola kert testgyakorló tér 1876/77 8 4 36 8 3 4 1877/78 9 6 36 7 1 6 1878/79 12 5 36 7 2 10 1879/80 13 5 38 7 5 1 13 1880/81 14 4 37 7 6 7 13 1881/82 15 3 39 7 5 6 9 1884/85 15 1 40 9 7 10 8 A város tulajdonában lévő épületek száma 1876-1885 között 8-ról 15-re emelkedett, az iskolai célokra bérelt épületeké 6-ról l-re csökkent. Ez mindenképpen pozitív változás, mint ahogy a tantermek számának 36-ról 40-re, a tanítói lakásoké 7-ről 9-re történő növekedése is. A faiskolák és a kertek számának az emelkedése jelzi, hogy az iskolák felismerték a gazdászat gyakorlati tanításának a fontosságát. Hasonló következtetést vonhatunk le a testnevelés tanítása terén is, hiszen a vizsgált időszakban a testgyakorló terek száma noha 4-13 között ingadozott, az 1870-es évek végére határozott növekedést mutat. Ezt követően azonban visszaesés következik be az 1880-as évek elején, amelynek az okát nem ismerjük. A tanítás eredményességét számos tényező kedvezőtlenül befolyásolta. Legfőképpen a taneszközök, így a padok, a természettani eszközök, a térképek hiánya vagy nem megfelelő volta.