Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

lyik a szélesebb tömegek számára nyitott újabb teret. Ezek következtében pesti mintára vidéken is sorra alakultak március folyamán a közcsendi bizottmányok, melyek hatékonyabb működése érdekében a jelentősebb városokban és mezővárosokban fegyveres polgárőrség is alakult.

20 Ezek törvényes működési feltételeit hamarosan szankcionálta a kormányzat. Tehát nem csak jogilag, hanem ténylegesen is bejutottak a hatalomba olyan rétegek, csoportok, amelyeket korábban attól távol tartottak, és a törvényhozók később sem kívánták őket bevonni a hatalomba. A szabadságharc alatt pedig a lakosság mozgósítására, különféle helyi jellegű katonai és polgári, olykor közigazgatási feladatok elvégzésére a kormánybiztosi intézményt hozták létre, amely lényegében hasonló eredménnyel járt. A forradalom és szabadságharc idején nem történt olyan intézkedés, amely a megyék vagy az egyes települések területi változásait eredményezték volna. Tehát több olyan intézkedés, racionális átszervezés, amely már régóta esedékes lett volna, és a tényleges polgári közigazgatás előfeltétele volt, a következő évekre és évtizedekre maradt. Az abszolutizmus kora Az európai forradalmi mozgalmak elcsendesedése, majd a cári intervenció végleg megpecsételte a magyar szabadságharc sorsát. A túlerő ezúttal is diadalmaskodott. A forradalmakkal szemben álló erők megkezdték a korábbi engedmények viszsza- vonását. Már a császári hadak első és átmenetinek bizonyuló sikerei után Ferenc József a birodalmi gyűlés szétkergetésével egyidőben, 1849. március 4-én hatalmi szóval a birodalomra kényszerítene az un. olmützi alkotmányt, amely még parlamentáris kormányzatot ígért. 1849. április 14-e, a nem mindenben szerencsés függetlenségi nyilatkozat elfogadása után még merevebb lett a központi kormányzat Magyarországai szemben: ettől kezdve az ún. jogeljátszási elmélet alapján járt el vele szemben. A szabadságharc fegyveres leverése után olyan másfél évtized következett, amelyen belül egymást érték a különféle közigazgatási és államszervezési reformok. Ezek részben a megtorlás, részben a polgári modernizálás, részben pedig a kül- és belpolitikai kudarcok nyomán feltörő feszültségek levezetését voltak hívatva szolgálni. Az ország közigazgatásának és kormányzásának átszervezése már 1849-ben elkezdődött. Az egyik első császári rendelet az volt, amely alapján az összbirodalmi kormányzat a történelmi Magyarországból öt különálló területet szervezett, amelyek között később semmiféle közigazgatási kapcsolat nem formálódott."

1 Jó időn ke20 Ezek léte és tevékenysége jótékonyan befolyásolta a pozsonyi országgyűlés munkáját is. További jelentőségük volt az is, hogy az egyes településeken belül már a jogszabályok megszületése előtt lehetőséget biztosított arra, hogy a korábbi kiváltságos csoportok mellett egy lényegesen szélesebb társadalmi bázisból kikerülők közvetlenül is gyakorolhassák a településen belül a hatalmat. 21 1849. november 18-án kelt rendelet értelmében Erdély és a Partium, Horvátország, a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, a határőrség mellett külön szervezték meg a magyar koronatartományt, amelynek területét megcsonkították még azzal is, hogy a Muraközt Horvátországhoz csatolták.