Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

Azt sem felesleges hangsúlyozni, hogy a XXIII. tc. nem kizárólag a szabad királyi városok jogkörét rögzítette, hanem közvetlenül vagy közvetve a többi város jogkörét is érintette. Mivel pedig a volt földesúr közigazgatási hatalma megszűnt, a falvak közigazgatásán belül is számottevő változás ment végbe.

14 Viszont az is kétségtelen, hogy több gond forrása lett az a tény, hogy a községek jogállásának problémája lényegében hiányzik a 48-as törvényekből. Nem valósulhatott tehát meg Csengery Antal elképzelése, amit a Pesti Hírlapban már évekkel korábban felvázolt a "szabad községekről". A centralisták programja szerint ugyanis a rendi kiváltságok helyébe az "egységes szabad magyar nemzet" állott volna. Úgy képzelték, hogy az egyes községeket az ott élők által választott képviselőtestület fogja irányítani.

15 Bár elképzeléseik nem váltak valóra, ennek ellenére hangsúlyoznunk kell, hogy az 1848-as polgári állam egyik számottevő eredménye az volt, hogy a feudális kiváltságok felszámolásával a helyi közigazgatási egységek gyakorlatilag a központi államhatalmi szervektől függetlenül, helyi választások révén jöhettek létre, és önkormányzati jellegűek voltak.

16 Tehát a polgári közigazgatás későbbi fejlődése szempontjából rendkívül fontosak lettek azok a törvénycikkek, amelyek az országgyűlési képviselők népképviseleti alapon történő választását (V. tc), illetve a szabad királyi városok (XXIII. tc)

17

, a rendezett tanácsú városok, valamint a mezővárosok esetében is választott testületekre bízta a település igazgatását (XXIV. tc). Ezeket a jogokat természetesen megkapták a Jászkunságban lévő rendezett tanácsú községek is. Bár kétségtelen, hogy a megyék igazgatásáról készült (XVI.) tc hasonló egyértelműséggel nem rendelkezett, viszont előírta, hogy az ideiglenes jelleggel létrehozandó megyebizottmányok megválasztásába a nem nemesek képviselőit is be kell vonni.

18 Mint korábban is kiemeltük, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a nemesi vármegyék korábbi jellege, legalábbis elvileg, gyökeresen megváltozott. A Jászkun kerület, mint önálló törvényhatósággal rendelkező kiváltságolt közigazgatási egység, igazgatásában részben a vármegyékhez, főként pedig a szabad királyi városokhoz lett hasonlatos.

19 A polgári forradalom ténye és az uralkodó házzal szembeni feszült viszony miatt mégis néhány olyan további jelentős intézkedésre kényszerült a kormányzat, ame14 SARLÓS Béla, 1981. 275-284. 15 CSIZMADIA Andor, 1976. 82.Bár a megyék, a városok és a községek önkormányzatának csak ideiglenes szabályozása történt meg 48-ban, a III. tc. 26. §-a kimondta, hogy "az ország minden törvényhatóságainak eddig is törvényes hatósága ezentúl is teljes épségben fenntartandó." GERGELY András, 1981. 54. 16 Bár a megyék, a városok és a községek önkormányzatának csak ideiglenes szabályozása történt meg 48-ban, a III. tc. 26. §-a kimondta, hogy "az ország minden törvényhatóságainak eddig is törvényes hatósága ezentúl is teljes épségben fenntartandó." GERGELY András, 1981. 54. 17 A szabad királyi városok teljes autonómiát kaptak. Hatáskörüket egyben kiterjeszthették az ott élő nemesekre is. E városok tanácsa megkapta a megyei kisgyülések hatáskörét, közgyűlése pedig a megyei közgyűlések hatáskörével vált azonossá. Vagyoni cenzusuk viszont magasabb lett mint az országgyűlési képviselők választásánál megszabott census. 18 SPIRA György, 1979. 108-110. 19 A jászkunok ugyanakkor komolyan sérelmezték, hogy a nádor bírói szerepe felettük gyakorlatilag megszűnt, és így egyik legfőbb kiváltságuk tűnt el. Az egyéb nádori jogok gyakorlását is az egyes minisztériumok vették át. BÁNK1NÉ MOLNÁR Erzsébet, 1995. 113-117.