Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
KEMÉNY JÁNOS Baja város közoktatásügye a tanfelügyelő közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéseinek tükrében 1876-1890
A fentieken kívül a sikeres tanítást bénítja az is, hogy a szorgalmi idő egyes szülők tetszésének a függvényévé vált. A tanfelügyelő megvizsgálta a felvételi naplókat és ezekből azt látta, hogy a beíratások nem a kitűzött határidőn belül történnek, hanem szeptember l-jétől január végéig, sőt azon túl is tartanak. így pl. a központi fiúiskola első osztályába szeptemberben 48, októberben 6, novemberben 13, decemberben 3, januárban szintén 3 gyermeket írtak be. A tanítás szeptember végén 48 tanulóval indult, a később beiratkozottakat külön csoportba osztva oktatták. A többi osztály felvételi naplói is a rendetlen iskolába járásról tanúskodnak. Ilyen körülmények között a tanítók legnemesebb szándéka is hajótörést szenved. Az iskoláztatásnak ilyen gyakorlata mellett csak a tehetségesebb gyermekekkel lehet sikert elérni. A gyengébb képességűek könyörtelenül elmaradnak. A tanfelügyelő elismerte annak a panasznak a jogosságát, hogy a népiskola nem oldja meg sikeresen a feladatát. A most meglátogatott iskolák felsőbb osztályaiban tanulóknak majdnem a fele nem tud jól olvasni. Ennek okát nem a tanítókban, hanem sokkal inkább a körülményekben kell keresni. Az okok megszüntetése egyrészt az iskolafenntartó, másrészt pedig az iskolaszék feladata. Feltétlenül szükséges az is, hogy a több tanítós iskolák tanítói a havi tanácskozásaikon beszéljenek a tanítás módszereiről, teremtsék meg a tanítás és a nevelés összhangját. A rendtartási és fegyelmi szabályokat minden osztálytanítónak be kell tartani, mert a népnevelésügy sikerének alapja a pontos és szorgalmas iskolalátogatás mellett a tanítás és a nevelés egyöntetűsége, a módszertani elvek helyes alkalmazása. A közigazgatási bizottság tekintettel arra, hogy a tankötelesek beíratása nem a kitűzött határidő alatt történik, hanem a felvételi naplók tanúsága szerint a legkülönbözőbb időszakokban, és ez a tanítás rendszerességét, sikerét veszélyezteti, utasította a városi tanácsot, hogy a jövőben a beíratási határidő leteltével be nem iratkozott gyermekek szüleivel szemben késedelem nélkül alkalmazza a törvény szigorát. Gondoskodjék továbbá arról, hogy a tanév az iskoláknál legkésőbb szeptember 15-ig megkezdődjön. A bizottság egyidejűleg felhívta a helyi iskolaszékeket, hogy a közhírré tett beíratási határidő letelte után a felvételre nem jelentkezett gyermekek névjegyzékét állítsa össze, a tanév folyamán iskolai mulasztást elkövetők kimutatását a fennálló törvény és rendeletek értelmében minden hónap 15-ig és 30-ig juttassa el a városi tanácshoz további intézkedés végett. 50 A tanfelügyelő 1888. februári jelentésében beszámolt a közigazgatási bizottságnak a helyi központi római katolikus elemi fiúiskolában tett látogatásáról. Ez a tanintézet a jelentés szerint ekkor 4 rendes tanító vezetése alatt 4 évfolyamra volt beosztva. Az iskola 4 osztályába beírt 248 tanulóból a látogatás napján 189 jelent meg. Ismételten arról volt kénytelen meggyőződni, hogy a pontos iskolalátogatás, amit a népoktatási törvény és az annak alapján kiadott miniszteri rendeletek, és a közigazgatási bizottsági határozatok is előírtak, még mindig nem valósult meg. Üdvözölte, hogy a városi tanács az 1771/1888. számú, hozzá is megküldött átiratában a sikeres tanítást megbénító, az iskolát hanyagul látogató gyermekek 50 Uo. VII/2 - 86/1887.
