Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
KEMÉNY JÁNOS A bajai Rudnay-művésztelep története 1945-1953
1949 szeptemberében változás történt a minisztériumban. Redó' Ferenc 70 személyében új osztályvezetőt neveztek ki. 0 szívélyesen fogadta P. Bak Jánost, aki mindent elmondott neki elődjének a bajai művészek elleni eljárásáról, amin az osztályvezető megütközött. Megígérte, hogy felülvizsgálja az egész pályázatot, és minden marad úgy, ahogy volt. De ez sem ment simán. Redő Ferenc felettese előbb helyszíni szemlét kívánt, meg akart győződni arról, vajon az itt élő és alkotó művészek megérdemlik-e az anyagi támogatást, amit a minisztérium egy éven át folyósított a számukra. Ilyen szemrevételezés végett jött le Bajára, különböző időben Bényi László, 71 Koffán Károly 72 és Luzsicza Lajos, 73 sőt maga Redő előadású műveit gazdag fantázia, meseszerűség vagy groteszk humor jellemzi. - írod.: Supka Magdolna: Szabó Valdimír. Bp., 1974.; Frank János: Szabó Valdimír. Bp., 1976.; P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp., 1985.; Pátzay Mária: Nem múlhat el az ifjúság. Szabó Vladimír festészetéről. Művészet, 1986/1.; KRATOCHWILL Mimi: Szabó Vladimír. Bp„ 1987. Kun István visszaemlékezése. 11-12. Redő Ferenc (Budapest, 1913. augusztus 29. - Budapest, 1976.): festő, grafikus, iparművész. 1932-1936 között Aba-Novák Vilmos szabadiskoláját látogatta, ahol Iványi-Grünwald Béla és Berény Róbert is korrigálta. 1935 óta kiállító művész. Alkotótevékenységét 1940-1954 között részben a háború, részben közéleti funkciók miatt szüneteltette. 1954-ben a Derkovits Teremben, 1957-ben a Csók Galériában, 1963-ban és 1968-ban (feleségével Vörös Rozáliával) az Ernst Múzeumban, 1964-ben Hódmezővásárhelyen, Miskolcon és Pécsett, 1974-ben a Nemzeti Galériában, 1975-ben a pesterzsébeti Csiliben, 1976-ban Szentesen mutatkozott be önálló anyaggal. 19371938-ban a Szinyei Társaság kitüntető elismerését, 1972-ben SZOT-díjat, 1976-ban érdemes művészi címet kapott. Művészetét sokirányú érdeklődés jellemzi, foglalkozik táblaképekkel, grafikával, batikfestéssel, falikárpittal és kerámiával is. 1938 óta foglalkozik gobelintervezéssel. Számos gobelint tervezett állami megbízásra. Művészetkritikai, elméleti tevékenységet is folyatott. - írod.: Aba Nóvák Judit: Redő Ferenc. Bp., 1983.; P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp., 1985. Bényi László (Rákosliget, 1909. december 18. - ): festő, művészeti író, a Nemzeti Galéria tudományos munkatársa. Festészeti tanulmányait Aba-Novák Vilmos szabadiskolájában kezdte, majd 1930-1936 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1933 óta kiállító művész. Önálló tárlattal először 1942-ben mutatkozott be a Műbarát helyiségében. Ezt követően a Nemzeti Szalonban (1943), a Művész Galériában (1948), a Csók Galériában (1955), a Kulturális Kapcsolatok Intézetében (1960), a Magyar Nemzeti Galériában (1963), a Fényes Adolf Teremben (1965), Győrött (1975) voltak kiállításai. Külföldön Jugoszláviában (1959), Bulgáriában (1961), Franciaországban (1968), az USA-ban (1973) is szerepelt. Több hazai művészeti elismerésben is részesült. 1958-ban oklevelet, 1969-ben ezüstérmet nyert Párizsban. Kimeríthetetlen témája az alföldi tanyavilág, de a Balaton-vidék, sőt távoli országok tájai is megjelennek képein, a színek izgalmas változatosságában. Erőteljes színeket sugároznak csendéletei és alakos képei is. Művészeti íróként a modern magyar művészettel foglalkozik. Könyvei: Zichy Mihály (Supka Magdolnával, 1953.), Koszta József (1959), Rudnay Gyula (1961). - 'írod.: NAGY Zoltán: Bényi László. Bp., 1982.; P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp., 1985. Koffán Károly (Geresd, 1909. október 17. - Budapest, 1985. november 9.): grafikus, fotóművész. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt. 1933-1939 között Párizsban élt. Műveiből önálló kiállítást 1933-ban, 1940-ben és 1947-ben rendeztek. A Képzőművészeti Főiskolán 1948-1956 között a grafika tanára volt. Pedagógusként kiváló eredményeket ért el. Művei közül kiemelkedik a De profundis c.
