Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

Az itt letelepedett családok, nemzetségek a kunok számára szinte politikai vízválasztónak számító hódtavi csata után is többségükben helyükön maradtak. Tehát azt mondhatjuk, hogy mai megyénk területén eleinte és nagyobbrészt a Homokhátság pusztán maradt részeit vehették birtokukba. Nomád életmódjukból adódóan viszont még hosszú időn át gyakorta változtatták helyüket, ezzel igen sok ütközést, ellentétet szítva a már letelepült lakosság körében. A kunok és a jászok közjogi helyzetét évszázadokra meghatározta a már idézett 1279. augusztus 10-én elfogadott "második kun törvény." Ennek legfontosabb tételei között található, hogy a "...kun nemesek és a kunok mind közönségesen országunk időszerinti nádorának bírósága alatt legyenek, ki maga mellé vévén az illető nemzetség bíráját vagy főnökét, országunk lakosaival fölmerülendő minden ügyekben bíráskodni fog ... kivévén azon esetet, hogy ha két kún nemes közötti vérontás vagy panasz merülne föl, ekkor ugyanis azon nemzetség bírája, melyhez a vádlott fél tartozik, fog a panasz fölött ítélni..."

95 A kunok egyébként még hosszú időn át nemzetségi szervezetük megtartásával éltek és gazdálkodtak a nekik kijelölt területeken.

96 Érthetően néhány évtized múltán részben belső fejlődésük és részben pedig a rájuk nehezedő többirányú külső nyomás hatására ez a szervezeti forma fokozatosan bomlásnak indult, és a vagyoni tagozódás hatására birtokaik és kiváltságaik védelmére újabb jogi és igazgatási kereteket alakítottak ki. Legkorábbi szervezeti formáikra, a XIII-XIV. századi szállásaik elhelyezkedésére vonatkozóan csak igen szórványos adatok alapján lehet következtetni. Az esetek többségében csupán egy-egy birtokadományozás során történik rájuk utalás. Összefüggő' településszervezetükre, a kun székekre pedig csak a XV. századtól van adatunk. Ez a jogi keret akárcsak a székelyeknél és a szászoknál is a bírói feladatok ellátását szolgálta elsődlegesen. A jászkun székek közül a Duna-Tisza közén csak Halas-, Mizse-, Kecskemét-, Hantos- és Berény-székekre vonatkozóan maradtak fenn érdemleges adatok. Ezek közül is csak egynek, a Halas-széknek a fejlődését, változását tudja a történettudomány elfogadható pontossággal követni.

97 A Halas-szék minden bizonnyal a Csertan (Csortan) kun nemzetség területén alakult ki. Ennek a nemzetségnek nevét a XIV. században EMBER Győző, 1946. 579. Amennyiben az egyik fél az ott született ítélettel nem lenne megelégedve, másod fokon maga az uralkodó mond ügyében ítéletet az illető nemzetség bírájával együtt. Tehát a kunok főbírája idővel a nádor lett, de több kivételt is eredményezett a politikai élet alakulása. 1419-ben Perényi Miklós főlovászmester töltötte be e tisztséget, 1436-ban pedig két kun bíró is volt: Országh János és Kátay László. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet, 1995. 11. A törvény szövege egyértelművé teszi, hogy a XIII. század végén a kunok még nemzetségi szervezetben éltek, bár az is ugyancsak egyértelmű, hogy ekkorra már kialakult közöttük egy vezető réteg, amelyet minden bizonnyal a magyar viszonyoknak megfelelően neveztek nemeseknek. GYÖRFFY György, 1987. III. 530.